I.1. A fogyatékosság és fogyatékosságfogalom értelmezése
– A fogyatékosság fogalma
– A gyógypedagógiai segítséget igénylő személyekről általában
– A sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) gyermekek körének bemutatása
– Az SNI-gyermekek ellátására vonatkozó törvények, tanügyi dokumentumok és rendeletek áttekintése, értelmezése
Fogyatékos személyek: gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek. Főbb csoportjaik: az értelmi fogyatékosok, a látássérültek, a hallássérültek, a mozgáskorlátozottak, a beszédben akadályozottak, valamint a teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdők. Nevelésük, oktatásuk, fejlesztésük sajátos pedagógiai eljárások alkalmazását igényli.(Mesterházi, 2001)
Gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek
Meghatározásuk országonként, ill. nagyobb földrajzi és kulturális régiók szerint, valamint történelmi koronként is változott. Az intézményes gyógypedagógiai nevelés kialakulásának kezdetén az iskoláztatás szempontjai határozták meg e személyek körét, elsősorban a tanköteles fogyatékos gyermekeket értették rajtuk. Századunk második felétől életkori szempontból kitágul a gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek köre, miután a gyógypedagógiai nevelés iskolától független formái, pl. a korai fejlesztés és a fiatalok, felnőttek életét segítő pedagógiai kísérés gyakorlata is kialakul. A tanköteles kort megelőző és követő életkorban a gyógypedagógiai nevelési igények kielégítése részben az egészségügyi és szociális ellátás különböző színterein valósul meg.
Az iskoláztatás szempontjából értelmezve a gyógypedagógiai nevelést igénylő személyek körét, meghatározásuk összefüggésben van azzal, hogy az adott országban a gyógypedagógiai intézmények, gyógypedagógiai iskolák milyen differenciáltsági szinten alakultak ki, milyen az adott ország többségi iskoláinak viszonya az átlagostól eltérő gyermekekhez. Tud-e az iskola alkalmazkodni ezen gyermekek eltérő képességeihez, teljesítményeihez, viselkedéséhez, biztosítani tudja-e speciális nevelési szükségleteik kielégítését a többségi iskolában, vagy elkülönített (szegregált) iskolarendszerbe irányítja-e őket.
E rendszerorientált kategorizálás során nem a gyermekek szükségleteihez keresik a pedagógiai megoldást, hanem a meglévő iskolarendszerbe sorolják az oda illő, ill. rekesztik ki az oda nem illő gyermekeket (szelekció). A gyógypedagógiai nevelés kialakulásának kezdetén, a XIX. sz. során a speciális nevelési szükségletű gyermekeket az orvosi-klinikai modellt követve, fogyatékosságok, betegségformák és ezek súlyossági kategóriái szerint osztályozták.
Kiinduló gondolat és mérce az ép, normális, átlagos gyermek volt. Feltételezték, hogy éles a határ az ép és nem ép, a normális és az abnormális állapot között. Az általános iskola csak az ép, az átlagos gyermekek oktatására vállalkozott. Több országban a tehetséges gyermekek számára is létrehoztak speciális iskolákat, mert a speciális nevelési szükségletű gyermekek meghatározására a “kivételes gyermek” (exceptional child) fogalmat használták. Sokkal általánosabb azonban az, hogy a kifejezés az átlagostól negatív irányban eltérőkre vonatkozik. A gyógypedagógiai nevelést legitimáló érvek között az általános iskolák tehermentesítése szerepelt.
Az épek közösségéből történő kiemelést, az elkülönített iskolában történő nevelést előnyösnek ítélték, a következő feltételek esetén: kisebb tanulólétszám, lassabb haladási tempó, csökkentett tananyag és követelmények, a fogyatékos állapothoz történő speciális alkalmazkodás, több szemléltetés, speciális oktatási eszközök, hozzáértőbb pedagógus (gyógypedagógus).
Kezdetben a fogyatékosságok súlyosabb formáit mutató gyermekek (siketek, vakok, értelmi fogyatékosok, testi és mozgásfogyatékosok) számára létesültek speciális intézmények, majd a XX. sz. során kiépültek az enyhébben fogyatékosok (nagyothallók, gyengénlátók; tanulási, beilleszkedési zavart mutatók; beszédhibások, olvasás- és helyesírásgyengék, szociálisan, érzelmileg rosszul beilleszkedők, inadaptáltak stb.) iskolái, speciális osztályai. A népesség meghatározását, egységes terminológia használatát nehezítette az egyes országok eltérő hagyománya.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 1980-as meghatározása túllép a fogyatékosságon, mint gyűjtőfogalmon, és három, fokozatilag és tartalmilag eltérő fogalmat különböztet meg:
ok, betegség → sérülés, károsodás (angolul impairment) → fogyatékosság, funkciózavar (disability) → akadályozottság, hátrány (handicap) A sérülés, károsodás a szervezet szintjén értelmezhető, az ember élettani működésének bármiféle rendellenességeként, vagy hiányosságaként; a fogyatékosság, funkciózavar a képességek szintjén, pszichés összefüggésben nyilvánul meg; az akadályozottság, hátrány pedig társadalmi szinten jelenik meg, amely korlátozza, esetenként meg is akadályozza, hogy az egyén betöltse kortól, nemtől, társadalmi és kulturális tényezőktől függő mindennapi szerepét. Az akadályozottság ily módon a károsodás és a fogyatékosság társadalmivá válása. Ez az értelmezés azonban még mindig csak a fogyatékos emberről szólt: ő nem tud járni, beszélni stb., ő nem tud beilleszkedni, az akadályozottság – egyfajta eleve elrendelésként – belőle ered. Az 1997-ben újrafogalmazott WHO fogyatékosság értelmezés óta már nem ok-okozati következmények egy vonalon mozgó összefüggéséről, egyféle sorsszerű végkifejletről szól, hanem – jelentős szemléletbeli változást tükrözve – a károsodás és a társadalmi részvétel közötti kölcsönhatásokról, amely pontosan jelzi, hogy a károsodásból adódó hátrányok mértéke és megítélése (de akár az állapot rosszabbodása is) jelentős mértékben függ a társadalmi elfogadottságtól, a társadalom által nyújtott mozgástértől, lehetőségektől.
Ez az értelmezés már azt fogalmazza meg, hogy nem a fogyatékos személyben van a hiba; az akadályozottság egyszerre személyes (egyéni) és környezeti (társadalmi). A fogyatékosság tehát nem pusztán egy tény, hanem viszony és érték – ez utóbbiak szemléletétől függ, hogy a jelenséget fogyatékosságként értelmezi egy adott társadalom, vagy sem.
A fogyatékosságnak sokféle következménye lehet az egyén szocializációjára: módosul a kognitív, kommunikációs és nyelvi képességek fejlődése; akadályozottá válnak az interperszonális kapcsolatok. Megfelelő prevenció és pozitív társadalmi hozzáállás csökkentheti a következményes személyiségváltozásokat. A szakkifejezések mindegyike egyfajta gyűjtőfogalom, melyen belül sokféle alcsoport meghatározása lehetséges. Fontos, hogy a használt fogalmak ne legyenek stigmatizálóak, ne a diszkriminációt, hanem az állapothoz igazodó nevelési, egészségügyi, szociálpolitikai többletszolgáltatások igénybevételét segítsék elő.
A populációra alkalmazott definíció tartalma befolyásolja azoknak a körét, akik e meghatározással kiválogatódnak. Minél tágabb értelmű egy definíció, vagyis minél kevesebb szűkítő kritériummal írják körül, annál többen fognak alá besorolódni. A fogyatékos személyekre vonatkozó gyakorisági mutatók országonkénti eltérései mögött a sok ok között az alkalmazott definíció és a minősítési eljárás eltérései is szerepelnek.
Az Unión belüli országok oktatási rendszere, és ezen belül a fogyatékosok ügyének kezelése is igen különböző. A jelentős eltérések a gyakorlatban alkalmazott különféle „fogyatékosság” kategóriák alkalmazására, továbbá a sajátos nevelési igény ellátására kialakított képzési rendszerek formájára vezethetők vissza.(Sujbert és Vajda, 2006)
Az OECD meghatározása szerint speciális nevelési szükségletű az a gyerek, akinek a többiekétől eltérő, megemelt szintű személyi és tárgyi megsegítése szükséges. (Hazánkban a legújabb megfogalmazás a sajátos nevelési igény.) A speciális nevelési szükségletek fogalma nehezen körülírható és sokkal tágabb, mint a finanszírozást meghatározó fogyatékosság kategória. Az OECD a fogyatékosság fő típusainak definiálására három kategóriát vezetett be:
- Az A kategóriába tartoznak szabvány orvosi kritériumok alapján a vakok, a gyengénlátók, a siketek, a nagyothallók, az értelmi fogyatékosok és a halmozottan fogyatékosok. Ezek a kritériumok szenzoros, motoros vagy neurológiai defektusokhoz kapcsolódnak.
- A B kategóriába az A és a C kategóriára jellemző tényezőkön kívüli okokra visszavezethető tanulási problémákkal küzdő gyerekek tartoznak. Ezek hátterében például tanulási zavarok, magatartási problémák vagy tanulási nehézségek állnak.
- A C kategóriába olyan gyermekek, tanulók tartoznak, akiknek a tanulási problémái elsődlegesen kulturális, szociális, vagy nyelvi tényezőkből következnek.
A fogyatékosság medicinális, szociális megítélésének szélsőségeit ez az integratív bio-pszicho-szociális szemléleten alapuló osztályozási rendszer oldja fel. E meghatározásban az alapvető kritérium a funkcióképesség kérdése.
A speciális nevelési szükségletű gyermekek fogalmát tágan értelmezve az UNESCO-statisztikák a tanköteles gyermekek 10-15%-át sorolják ide, míg az általános iskolában külön szakértői véleménnyel megítélt kiegészítő speciális fejlesztést kapó gyermekek számát, pl. az angol oktatási rendszer 3%-ra teszi. A gyógypedagógiai iskolarendszerbe utalt gyermekek száma 1-2%tól 6-8%-ig is terjedt különböző országokban, hazánkban a ’70-es évek közepétől kezdve a tanköteles populáció kb. 2,5%-át érintette. Mai hazai viszonyaink között a gyógypedagógusi nevelést igénylő személyek elnevezésre használt fogalmak átalakulóban vannak.
Sajátos nevelési igényű tanulók
Magyarországon a közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása vezette be a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmat. A 2007-es módosítás után a törvény 121. § (29) bekezdése szerint „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos;
- a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető súlyos és tartós rendellenessége miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).”
A jogszabályi változásokat megalapozó közoktatás-politikai döntés hátterében a sajátos nevelési igényű körbe sorolt gyermekek, tanulók arányának folyamatos növekedése, valamint e tanulóknak a megnövekedett területi különbségei, a tanulóknak a megyék közötti jelentősen eltérő aránya állt.1
Az intézkedések – többek között – rendelkeznek arról, hogy ha a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos és tartós rendellenessége nem vezethető vissza organikus okra, a tanuló nem oktatható szegregált intézményben. Függetlenül attól, hogy elkülönített, vagy integrált oktatásban vesz részt a tanuló, számára meghatározott rehabilitációs és pedagógiai óraszámot kell beépíteni az iskolai óratervbe.
1. ábra A sajátos nevelési igényű gyerekek
1 Az Oktatási Minisztérium adatai szerint az általános iskolákban tanuló fogyatékosok száma körülbelül 34 500 és 39 500 fő között mozgott a 90-es években, míg 2005-re ez a szám közel 57 ezer főre nőtt.
http://pszk.nyme.hu/tamop412b/sni_tanulok/i1_a_fogyatkossg_s_fogyatkossgfogalom_rtelmezse.html
Gyermekek szakellátása, korai fejlesztése, érdekvédelme
http://rehab.ogyei.hu/
Országos Intézetek
| Intézmény Neve |
Irányítószám |
Város |
Cím |
Honlap |
|
Telefon |
Ellátások |
| Autizmus Alapítvány és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény | 1089 | Budapest | Delej u. 21. | www.autizmus.hu | ambulancia@autizmus.hu. | 1-334-1123 | Korai fejlesztés; Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat,Szakértői és Rehabilitációs Bizottság | 1071 | Budapest | Damjanich u. 41-43. | www.barczi.hu | gyoszi@barczi.hu | 1-461-3770; fax: 1-461-3731 | Logopédiai ellátás; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, OKtató és Gondozó Tagintézménye | 1077 | Budapest | Izabella u. 1. | www.beszedvizsgalo.hu | boszb@hu.inter.net | 1-203-8497 | Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye | 1147 | Budapest | Cinkotai út 125-137. | www.hallasvizsgalo.hu | hallasvizsgalo@siketekbp.co.hu | 1-422-1493 | Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, oktató és Gondozó Tagintézménye | 1146 | Budapest | Ajtósi Dürer sor 39. | www.latasvizsgalo.hu | info@latasvizsgalo.hu | 1-363-1561 | Korai fejlesztés; Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye | 1145 | Budapest | Mexikói u. 60. | www.mozgasjavito.hu | mozgasjavito@mozgasjavito.hu | 1-220-6459 | Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 1096 | Budapest | Haller u. 29. | www.kardio.hu | goki@kardio.hu | 1-215-2139; 1-215-1220; 1-215-7067 | Kardiológia; |
| Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete | 1125 | Budapest | Kútvölgyi út 6. | www.peto.hu | info@peto.hu | 1-224-1503; fax: 1-224-1523 | Konduktív pedagógiai ellátás; Korai fejlesztés; Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; Óvodai ellátás; |
| Országos Gyermekegészségügyi Intézet | 1148 | Budapest | Bolgárkerék u. 3. | www.ogyei.hu | 1-383-8477; 1-363-5272 | Genetikai tanácsadás; | |
| Országos Klinikai Idegtudományi Intézet | 1145 | Budapest | Amerikai út 57. | www.oiti.hu | 1-467-9300; 1-251-8869; 1-251-5678 | Epilepszia; Gyermekidegsebészet; | |
| Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet | 1023 | Budapest | Frankel Leo u. 25-29. | www.orfi.hu | 1-438-8300 | Gyermek reumatológia; Mozgásszervi rehabilitáció; Ortopédia; |
Pedagógiai Szakszolgálatok
|
Intézmény Neve |
Irányítószám |
Város |
Cím |
Honlap |
|
Telefon |
Ellátások |
| Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bácskai Szakértői Bizottság Tagintézménye | 6500 | Baja | Deszkás u. 2. | www.szakertoibizottsag.bacskiskun.hu | szrb.baja@gmail.com | 79-326-767 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; |
| Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kecskeméti Taginzézménye Juhar u. 23. | 6000 | Kecskemét | Juhar u. 23. | kecskemet@bkmszrb.sulinet.hu | 76-478-322 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja | 7603 | Pécs | Egyetem u. 6. | mpi@mail.baranya-ped.sulinet.hu | 72-226-396 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsága | 5600 | Békéscsaba | Kiss Ernő u. 3. | szakbiz@bmk.hu | 66-530-200 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sátoraljaújhelyi Tagintézménye | 3980 | Sátoraljaújhely | Deák út 14. | szakszolgalat.sujhely@gmail.com | 47-521-075 | Logopédiai ellátás; Nevelési tanácsadás; | |
| Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Tagintézménye | 3534 | Miskolc | Selyemrét u. 1. | bazmpszmiskolc@gmail.com | 46-530-110 | Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Tagintézménye | 6723 | Szeged | Űrhajós u. 8. | 62-422-120 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | ||
| ELTE Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat,Szakértői és Rehabilitációs Bizottság | 1071 | Budapest | Damjanich u. 41-43. | www.barczi.hu | gyoszi@barczi.hu | 1-461-3770; fax: 1-461-3731 | Logopédiai ellátás; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat | 1077 | Budapest | Izabella u. 12. | kozpont.fpsz@gmail.com | 1-266-3379 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye | 1077 | Budapest | Izabella u. 1. | www.szakertoibizottság4.hu | szakbiz4@t-online.hu | 1-489-0904; 0905 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye | 1149 | Budapest | Fráter Gy. u. 5. | szakertoi.bizottsag@upcmail.hu | 1-220-4842 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, OKtató és Gondozó Tagintézménye | 1077 | Budapest | Izabella u. 1. | www.beszedvizsgalo.hu | boszb@hu.inter.net | 1-203-8497 | Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye | 1147 | Budapest | Cinkotai út 125-137. | www.hallasvizsgalo.hu | hallasvizsgalo@siketekbp.co.hu | 1-422-1493 | Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, oktató és Gondozó Tagintézménye | 1146 | Budapest | Ajtósi Dürer sor 39. | www.latasvizsgalo.hu | info@latasvizsgalo.hu | 1-363-1561 | Korai fejlesztés; Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye | 1145 | Budapest | Mexikói u. 60. | www.mozgasjavito.hu | mozgasjavito@mozgasjavito.hu | 1-220-6459 | Országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; |
| Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 9023 | Győr | Cirkeli u. 31. | szakertoi01@externet.hu | 96-518-215 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet | 4029 | Debrecen | Monti ezredes u. 7. | gyogypedhbm@hajdu-ped.sulinet.hu | 52-344-121 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Logopédiai ellátás; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 3300 | Eger | Cifra kapu u.28. | 36-312-929 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Szakértői bizottsági tevékenység; | ||
| J.-N.-Sz. Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat | 5000 | Szolnok | Mária u. 19. | szolnok-ped@sulinet.hu | 56-515-260 | Szakértői bizottsági tevékenység; Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; | |
| Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye | 5000 | Szolnok | Városmajor u. 56/a. | info@szolnok-pedszakszo.hu | 56-420-828 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 2800 | Tatabánya | Fő tér 4. | kemopgyszi@invitel.hu | 34/589-683 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 3100 | Salgótarján | Bartók Béla út 10. | nograd.ped.szakszolg@gmail.com | 06-20-776-0905 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon és Kollégium | 4300 | Nyírbátor | Debreceni út 67. | eltes.matyas@t-online.hu | 42-281-927 | Logopédiai ellátás; Pedagógiai szakszolgáltatás; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 2700 | Cegléd | Buzogány u. 23. | tkvszrb2pestmegye@gmail.com | 53-500-048 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézménye | 1077 | Budapest | Dohány u. 54. | pestmszak1@gmail.com | 1-413-6935 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Somogy Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 7400 | Kaposvár | Sommssich P. u. 8. | szakerto@somszakbiz.hu | 82-510-113 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 4400 | Nyíregyháza | Szarvas u. 10-12. | 42-413-406 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; | ||
| Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 7100 | Szekszárd | Garay tér 9. | postmaster@szakbiz.t-online.hu | 74-510-188 ; 510-189 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Logopédiai ellátás; Szakértői bizottsági tevékenység; | |
| Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága | 9700 | Szombathely | Sugár u. 9. | www.vas-tkvszrb.hu | szakszolgalat.vas.tkvszrb@gmail.com | 94-508-252 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; |
| Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 8200 | Veszprém | Kossuth u. 10. | www.mpisz.hu | mpi@mpisz.hu | 88-429-611 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; |
| Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat | 8900 | Zalaegerszeg | Apáczai Csere J. tér 5. | szakszolgalat.zala@gmail.com | 92-511-212; 93-510-140 | Gyógypedagógiai tanácsadás; Korai fejlesztés; Szakértői bizottsági tevékenység; |
Budapesti Korai Fejlesztő Központ
fő tevékenysége a kora gyermekkori intervenció, mely 0-6 éves korú, megkésett, eltérő fejlődésű, vagy fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetett kisgyermeknek és családjának nyújt
•komplex diagnosztikai vizsgálatot (vizsgálatot 3 éves korig vállalunk),
•egyénre szabott, tervszerűen felépített fejlesztő és terápiás programot,
•egyéb szociális segítséget és tanácsadást.
www.koraifejleszto.hu/images/header-b3.jpg
A Katona módszer
főként, de nem kizárólag az oxygénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő, ún. komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás, stb.) napi rendszerességgel kiváltjuk a fiatal csecsemőben. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érjük el azáltal, hogy a csecsemőt különböző gravitációs helyzetekbe hozzuk, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása igen egyszerű, ezért a szülőknek minden nehézség nélkül megtaníthatók, ezúton biztosítható a feladatok napi rendszerességgel történő végeztetése, ami a siker alapvető feltétele. Emellett a szülő tevékeny részese lehet a terápiának.
A Kézen Fogva Alapítvány
1993 óta dolgozik a befogadó társadalomért, melyben a fogyatékos emberek képesek méltósággal élni napjaikat. A fogyatékos emberek közül is a leghátrányosabb helyzetben lévő értelmi fogyatékos és halmozottan sérült emberek ügyének támogatását választottuk feladatul. A fogyatékos egyént környezetébe ágyazva érjük el közvetlenül és közvetetten, életének minden fázisában: a családon keresztül, a szakembereken át, az ellátásban résztvevő szervezeteken keresztül vagy a társadalom egészét megszólítva dolgozunk. Alapelveink: – újító és folyamatosan fejlődő tudatos és tervezett működés, – szakmai hitelesség és fenntartható minőség, – rendszerelméletű és multiplikálható megoldások, – számon kérhetőség és átláthatóság. A fogyatékos emberek életminőségének alakulása számunkra a magyar társadalom érettségének tükörképe. Amíg egy társadalom nem tudja elfogadni és megbecsülni azt, hogy attól egész, ha az egyének különbségeit befogadja, addig nem értük el álmunkat, és van min dolgoznunk.
Az Egyesület fő célja, hogy Magyarországon csökkentse a koraszülések számát, és javítsa a koraszülöttek egészséges túlélési arányát.
Az Egyesület összefogja a koraszüléssel, koraszülöttséggel foglalkozó orvosok, az egészségügyi szakszemélyzet, a döntéshozók, a civil szervezetek és a koraszülött gyermekek szüleit képviselő különböző szervezetek munkáját.
Az Autisták Országos Szövetségét (AOSZ)
szülők alapították 1988-ban Autisták Érdekvédelmi Egyesülete néven. Az azóta eltelt több, mint huszonöt éves működés során az AOSZ meghatározó szereplője lett az autista emberek és családjainak érdekvédelmének. 3439 egyéni tagot és 82 tagszervezetet egybetömörítő országos ernyőszervezetté nőtte ki magát. SZÜLŐSEGÍTÉS
Az Eltérő Sebesség Közhasznú Egyesület
célja a családi nevelés kiegészítése, segítése, a társadalmi nevelési-oktatási folyamatok elősegítése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megvalósítása, a tehetségazonosítás, tehetséggondozás koordinálása, a közlekedésre nevelés feladatainak inkluzív módszerekkel történő beépítése az oktatási folyamatokba.
A Mosoly Alapítvány hiánypótló szolgáltatásaival hatékonyan egészíti ki és teszi teljessé a kórházi gyógyítás folyamatát, az intézmény dolgozóival együttműködve, a szakmai és szervezési munkát, valamint az anyagi terhek előteremtését magára vállalva.
A Mosoly Alapítvány ingyenes mese- és művészetterápiás foglalkozásokkal, valamint élményprogramokkal segíti a beteg és lelki traumát átélt gyerekek gyógyulását:
A kórházi terápiákon az alapítvány szakemberei az épp bent fekvő súlyosan beteg gyerekekkel dolgoznak, hosszú távú terápiás csoportokba heti rendszerességgel járnak a gyerekek a gyógyulás folyamata alatt, élményprogramjaik segítenek abban, hogy a gyógyulófélben lévő vagy már gyógyult gyerekek felfedezzék a sport és az alkotás örömét.
Dévény Anna Alapítvány
A Dévény módszer – a gyógyítás és fejlesztés összhangja
A Dévény módszer, azaz a Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer, amely nevét megalkotójának, Dévény Annának nevéből és a módszer két fő területéből kapta.
A módszer rövidített nevén a DSGM. A DSGM nemcsak egy módszer a sok közül, hanem a mozgásrehabilitáció eddigiektől eltérő, gyökeresen új megközelítése.
A Pető András Főiskola
közösségének küldetése a mozgásukban – elsősorban központi idegrendszeri sérülés miatt – nehézséggel és kihívással szembesülő, bármely életkorú emberek életminőségének javítása a konduktív pedagógia által.
Főiskolánk a hagyományok őrzése és az innovációk révén korszerű, gyakorlat orientált konduktorképzést folytat és felnőttképzési programokat valósít meg, az értékelvűség és a teljesség jegyében, hazai és nemzetközi szintéren
A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
– mint közhasznú, országos érdekvédelmi szervezet – a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának előmozdításáért tevékenykedik. Ennek érdekében a jogszabályokban foglaltak megvalósításának szorgalmazásával segíti életminőségük javulását, valós szükségleteken és igényeken alapulva ösztönzi az akadálymentesítési folyamatokat, közösségi színtereket, szolgáltatásokat biztosít.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
90 éve áll a hazai látássérült emberek szolgálatában. Érdekvédelmi tevékenységeinkkel és sokszínű szolgáltatásainkkal próbálunk könnyebb és élhetőbb világot teremteni a vak emberek számára. Pontírásban, hanganyagban és elektronikus formában készült folyóirataink és könyveink egyedülállóan biztosítják számukra az információhoz jutást, kultúrát és a szórakozást. Tankönyvellátó csoportunk szerzi be és alakítja át látássérült tanulóink számára a tananyagot. Segédeszközboltunkban az önálló életvitelt megkönnyítő termékekhez juthatnak hozzá a látássérült emberek.
Laktóz Érzékenyek Társasága
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Magyar Táplálékallergia és Intolerancia Adatbank
Magyar Gyermekmasszázs Egyesület
Látássérültekkel foglalkozó intézmények
www.latasvizsgalo.hu/linkek.html
GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓS ANYAGOK
Az „Első 1000 nap” programot
a Primer Prevenciós Orvosi Egyesület hozta létre. A népegészségügyi tájékoztató kampány célja, hogy ráirányítsa a társadalom és az orvos szakma figyelmét a fogantatástól 3 éves korig tartó időszakra és a kisgyermekkori helyes táplálkozás fontosságára. Az „Első 1000 nap” elnevezésű program segítséget nyújt az egészségügyi problémák megelőzésében a megfelelő kisgyerekkori táplálkozás támogatásán keresztül.
www.elso1000nap.hu
IT letöltendő
Összefoglaló jelentés a 2012/2013. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról
pdf letöltése: 
Forrás: www.elso1000nap.hu
Serdülőkorú fi atalok egészsége és életmódja 2010
pdf letöltése: Forrás: www.ogyei.hu
Ezt a honlapot fiataloknak, nektek készítjük, 14-21 éveseknek.
Szeretnénk, ha egy egészségesebb generáció nőne föl, aki törődik magával és környezetével, a többi emberrel.
Mi magunk már nem mindannyian vagyunk fiatalok, de úgy érezzük, hogy van számotokra mondanivalónk az egészségetekkel, betegségekkel kapcsolatban. Mindannyian az Országos Gyermekegészségügyi Intézetben dolgozunk és a betegségek megelőzése a célunk. Van közöttünk pszichológus, orvos, védőnő, dietetikus.
Tinédzserségből profi tiniszerkesztőink is vannak, akik saját arcukkal, véleményükkel gazdagítják az oldalt és már a kezdetektől résztvettek a honlap kialakításában.