Növekedés és Fejlődés

Bodzsár Éva   A GYERMEK TESTI FEJLŐDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (részletek)
Alapfogalmak:

növekedés és érés
A gyermekek testi fejlődése a fogantatástól az érésig lezajló, összerendezett strukturális és funkcionális változások összessége, differenciálódás a funkcióra specializálódva. A növekedés a testméretek mennyiségi és proporcionális változásait, a fejlődés pedig a növekedés és az érés irányában történő progresszív folyamatot jelenti. A növekedés a strukturális, az érés pedig a funkcionális változások komplexitása. A test különböző régióinak vagy szerveinek növekedési tempója más és más a növekedési periódus egyes szakaszaiban, de különbözik egymáshoz viszonyítva is. A növekedési tempó eltérései eredményezik az arányok és a forma változását. Az érés fogalma az érett állapot felé haladást foglalja magában és folyamat jellege van. Minden egyednek veleszületett „biológiai órája” van, ez szabályozza érését. Az érés folyamatában megkülönböztetjük az érett biológiai állapot felé tartó folyamat tartamát és tempóját, ütemét (az ütemet gyakran hívjuk sebességnek vagy rátának is). A tartamban észlelt eltérés azonban gyakran együtt jár az érés rátájának megváltozásával is. Az emberek érési rátájukban jelentősen különbözhetnek egymástól. Két gyermek lehet ugyanolyan méretű (ugyanazon szintet érték el növekedésükben), mégis máshol helyezkednek el a felnőtt méreteikhez vagy érettségükhöz vezető úton. Így ezek a gyermekek különböző időben válnak felnőttekké, és mint felnőttek is más-más méretűek lehetnek. Ez az alapvető különbség a növekedés és az érés között. A relatív érettségi állapot a biológiai kor viszonya a kronológiai korhoz. Egy gyermek testi növekedése és érése (biológiai kora) tehát nem szükségszerűen halad kronológiai korával összhangban. Azokat a gyermekeket nevezzük átlagos növekedésűnek vagy fejlettségűnek, akiknek kronológiai és biológiai kora összhangban van. A többiekhez képest korán érő gyermek biológiai kora jelentősen megelőzi kronológiai korát, ezzel szemben a vontatottabb fejlődésű, későn érő gyermek biológiai kora a kronológiai kora mögött jár. A kronológiai kor ilyen értelemben a testi fejlettség megítéléséhez szükséges viszonyítási pont.
Az egyedfejlődés két fő szakaszát: a prenatális és posztnatális fejlődési fázist a megszületés egyértelműen elkülöníti. A posztnatális fejlődés életkori szakaszainak egzakt elhatárolása azonban igen nehéz. Az alapvető problémát az okozza, hogy a testi fejlődés inkább folyamatosnak, mintsem szakaszosnak tekinthető, de a különböző szervek, szervrendszerek fejlődésmenete is keresztezi olykor egymást, s így elmossa az életkori szakaszok határait.
Az életút periódusai  Az egész életút biológiai szempontok alapján történő, többféle életkori felosztása közül a humánbiológusok által egységesen elfogadott és használt periodizáció a következő: újszülöttkor (1-10. nap), csecsemőkor (10. nap-1. év), korai gyermekkor (1-3. év), első gyermekkor (4-7. év), második
A születést követő össznövekedés %-ban kifejezett méret (%)
Életkor (év)
Nyirokszövet
Idegrendszer és koponya
Általános
Szaporítószervrendszer
gyermekkor (leányoknál: 8-11. év, fiúknál 8-12. év), serdülőkor (12-15. év, illetve 13-16. év), ifjúkor (16-20. év, illetve 17-21. év), az érettkor első szakasza (21-35. év, illetve 22-35. év), az érettkor második szakasza (36-55. év, illetve 36-60. év), időskor (56-74. év, illetve 61-74. év), aggkor (75-90. év) és hosszú életkor (a 90. évtől). Az élet első húsz éve a fejlődés tempója alapján három főbb részre osztható: • A növekedés és az érés sebessége a prenatális és a posztnatális lét első éve alatt a leggyorsabb. • Az ezt követő, viszonylag hosszú gyermekkor alatt a növekedés és az érés lassú és kiegyensúlyozott. • Az átmenetet a késői vagy második gyermekkorból a pubertásba az jelzi, hogy a növekedési ráta fokozódik.
A gyermek- és serdülőkori növekedés  A posztnatális élet különböző szakaszaiban is más-más a növekedési ráta. A csecsemőkorban a testhossz gyarapodási sebessége igen nagy, a leggyorsabb az egész posztnatális élet alatt. Ezután fokozatosan csökken a növekedés sebessége, és a harmadik évre stabilizálódik. Lassú, de közel állandó tempójú növekedés figyelhető meg a pubertáskorig, amikor újabb növekedési gyorsulás következik be: ezt a változást nevezik serdülőkori növekedési lökésnek. A legtöbb testméret életkori változása nagyon hasonlít a testmagasság növekedéséhez, de számos kivétel is van. A különféle szervek ill. testméretek növekedésmenete alapján Scammon (1930) négy elsődleges növekedési görbetípust írt le
A csont- és izomrendszer hosszméreteire és néhány szerv tömegnövekedésére (hasnyálmirigy, máj, lép, vese, ezek az ún. parenchimás szervek) is érvényesek a testmagasság növekedésmenetére leírtak. E szervek összes dimenziójának növekedési sebessége felgyorsul a serdülőkorban, majd ezt követően fokozatosan lassuló növekedéssel alakul ki a felnőttkori méret. Az agykoponya, az agy, a szem és a fül növekedése a korai gyermekkorig rendkívül gyors, de ezt egy nagyon lassú növekedés váltja fel. Egy éves korra az agy eléri végső súlyának 60%-át, 6 éves korra pedig a 90%-át. Az arckoponya növekedése nem ilyen gyors, pl. az állkapocs végleges méretének csak 75%-át éri el a prepubertális növekedési szakaszban. A harmadik növekedési görbetípust képviselik a nyirokszövetek, amelyek növekedése igen gyors a gyermekkorban, maximális tömegüket a serdülőkor kezdete előtt érik el, majd a nemi hormonok hatására nagyságuk csökken. A negyedik görbetípusra a reproduktív szervrendszer lineáris és ponderális növekedése a példa (kivéve az uterust), ez a serdülőkorig igen lassú, amit egy rendkívül gyors, a pubertáskor végéig tartó növekedési fázis vált fel. A bőr alatti zsírszövet növekedése nem sorolható egyik említett görbetípusba sem, hanem sajátos pályát követ. A születéstől kb. 9-12 hónapos korig a növekedés sebessége gyorsul, ezután eleinte gyorsan, később lassan csökken. Kb. 4 éves kor körül egy közel állandó szintre áll be, majd 6-7 éves kortól ismét nő. A bőr alatti zsírréteg minden életkorban vastagabb a leányokban, mint a fiúkban, a két nem közti eltérés az életkor előrehaladtával jelentősen fokozódik. A törzs és a végtagok irharétegében tárolt zsír eloszlása is lényegesen változik a növekedési periódus alatt. Míg a korai gyermekkor alatt relatíve kb. azonos mértékben gyarapszik a bőr alatti zsír mindkét nemnél, addig a késői gyermekkor és a pubertás idején lényeges nemi különbségek alakulnak ki a testtáji zsíreloszlásban. Ez a zsírréteg a leányoknál többé-kevésbé ugyanolyan a végtagokon, mint a törzsön. A fiúk zsírtartaléka a törzsön 13 éves korig nő, majd egy rövid ideig tartó csökkenés után ismét gyarapszik a pubertás végéig. A végtagok bőrredőinek vastagságában a 11-12 éves kori növekedési csúcspont után jelentős a bőr alatti zsír megfogyatkozása. A nemi különbséget tehát részben a törzsredők gyarapodásának különbsége, részben pedig a két nem végtagredőinek ellentétes irányú változása eredményezi.
A gyermeki növekedés szervezettsége  A különböző szervek fent leírt növekedési mintázata általánosan jellemző minden normális egészséges gyermekre. A tapasztalatok alapján megjósolható humán növekedési mintázat gyakorlati alkalmazásra is kerül: ez szolgáltat alapot az egészségi rendellenességek kiszűrését célzó klinikai és epidemiológiai vizsgálatokhoz. A normálistól különböző esetek kiszűrése éppen az elvárt növekedési pályától való eltérések alapján történik. Bár a gyermekkori növekedési mintázat előre megjósolható, van jó néhány tényező, amely a növekedés mértékét és tempóját befolyásolja. Ilyen tényező az öröklődés, a táplálkozás minősége és mennyisége, a közbejött betegségek, a család szocioökonómiai helyzete, de a pszichikai egyensúly is. Ha a szülők gyermekkorának és a gyermekeik növekedési szakaszának környezeti tényezői megegyeznek, akkor gyermekeik is valószínűleg hozzájuk hasonló testmagasságúak lesznek. Azonban a növekedésre ható körülményeik bármelyikének kedvezőtlen alakulása, legyen az gyenge vagy hiányos tápláltság, krónikus betegség, szegényes életkörülmények vagy ismétlődő, esetleg egyszeri, de súlyos pszichés ártalom, képes a gyermek öröklött, genetikai potenciálját visszafogni. A jelentősen eltérő etnikai és szociális rétegekből származó, mellről táplált csecsemők növekedése feltűnően hasonló az első hat hónap alatt. E hasonlóságok legvalószínűbb oka, hogy az anyatejjel történő táplálás nemcsak a tápanyagokat és az immunitást biztosítja, hanem a csecsemő pszichológiai szükségleteit is kielégíti, és képes számos ártalmas környezeti hatást is kivédeni. Hat hónapos korra, amikor az anyatej egymagában már nem fedezi a csecsemő tápanyagigényét és ezért azt ki kell egészíteni, a jobb környezetben élő csecsemők gyarapodása jelentősen nagyobb, mint a szegényebb környezeti feltételek között élő kortársaiké. Ha javul a táplálkozás és kielégítőek a higiénés viszonyok, akkor az elmaradásban lévő gyermekek képesek utolérni a genetikai potenciáljukat. Ezt a sebesség-fokozódást számos későbbi tanulmány eredményei
is megerősítették, a jelenséget utolérő, vagy „catch-up” növekedés néven írták le. Ha viszont a környezeti feltételekben nem következik be jelentős változás, a jómódú és a szegény gyermekek méreteiben egyre nagyobbá válik a különbség. A gyermekkor közepétől ezek a méretkülönbségek már nem, vagy csak részlegesen korrigálhatók.
A serdülőkori növekedés  A posztnatális fejlődés egyik legdinamikusabb változásokat hozó időszaka a serdülés kora, a gyermek- és ifjúkor közötti átmenet. Ebben az életszakaszban a csont- és izomrendszer, valamint a szaporító szervrendszer növekedése intenzívvé válik. E rendkívül jelentős mennyiségi változások hozzák létre végülis a szervezet strukturális és funkcionális érettségéhez vezető átalakulást. A pubertásban megfigyelhető legfontosabb morfológiai változások:

• A legtöbb testméretnek és számos belső szervnek minden irányú felgyorsult növekedése figyelhető meg.

• Megváltoznak a testarányok.

• Módosul a testösszetétel.

• Formálódik a testalkat.

• A nemi szervek fejlődnek, és kialakulnak a másodlagos nemi jellegek.
a) A testmagasság és a testtömeg növekedési tempója

A serdülőkori növekedési felgyorsulás a leányoknál általánosságban a 10-11, a fiúk esetében pedig kb. a 12-13. éves korban következik be. A testmagasság növekedési csúcssebessége (PHV = peak height velocity) a fiúknál általában 7-12, a leányoknál 6-11 cm/év (2. ábra). A testsúly növekedési tempója a maximumát (PWV = peak weight velocity) általában a PHV után éri el.
A fiúk testsúlynövekedésének átlagos csúcssebessége nagyobb, mint a leányoké. A fiúk PHV- és PWV-kora közti eltérés 0,5 év, míg a leányoknál kb. 1 év körül variál. A két növekedési csúcs ideje közötti nemi különbség hátterében az áll, hogy a testtömeg kialakításában a csont-, az izom- és a zsírszövet eltérő mértékben vesz részt. A PWV főként a csontozat és az izomtömeg intenzív gyarapodásának az eredménye. Az izomzat serdülőkori sebességi csúcsa egy évvel később következik be, mint a csontméretek növekedéséé, és a fiúk izomtömeg-gyarapodása lényegesen nagyobb, mint a leányoké. Az izmok nemcsak méreteikben nőnek, hanem abszolút és fajlagos erejüket tekintve is. Így nemcsak erősebbek lesznek a gyerekek, hanem hosszabb ideig is terhelhetők fizikailag. Intenzív edzés híján a lányok izomzatának erősödése és gyarapodása igen hamar véget ér. A bőr alatti zsírréteg felhalmozási sebessége mindkét nemben csökken a PHV előtti időszakban, és a fiúkban a PHV idején a legkisebb a sebessége. Náluk a testzsír abszolút tömege is megfogyatkozhat, relatív zsírvesztésük mindenesetre nagyobb, mint a leányokban. A PHV után mintegy fél évvel a leányokban már fokozódik a zsírfelrakódás sebessége, míg a fiúknál csak 3 év múlva. A leányok mind a törzsön, mind a végtagokon folyamatosan halmozzák fel a zsírt, míg a fiúk végtagjain csak csekély mértékben vastagodik a zsírréteg, az is inkább a pubertás befejeztével. A serdülőkori növekedési lökés minden egészséges gyermek növekedésének tipikus jellemzője, ugyanakkor e változások mindegyike szexspecifikus, így ebben az életkori szakaszban jut egyre határozottabban kifejezésre a nemi dimorfizmus a szomatikus jellegben. Természetesen a pubertáskori változások időzítése, tempója és tartama a populációtól és a környezettől is függ. Így egy-egy populáció gyermekeinél növekedésük és testi fejlődésük mintázata (a genetikailag meghatározott minta megvalósulása a fenotípusban) az idővel, a környezeti változásoknak megfelelően dinamikusan változik. E mintázat változásának nyomon követése több szempontból is igen fontos, mert: (1) Bizonyított tény, hogy az iparosodó, ill. iparosodott országok demográfiai mutatói (pl. a mortalitási és morbiditási adatok, a várható élettartam, a születési ráta) a növekedési mintázat irány- és tempóváltozásához hasonlóan módosulnak, tehát mind az országos, mind a regionális növekedési és érési adatok felhasználhatók a társadalom egészségi állapotának indikátoraiként; (2) Annak megítélése, hogy egy gyermek növekedése, érése normális-e, csak azzal a növekedési mintázat-standarddal hasonlítható össze, amely arra a populációra vonatkozik, amelyhez a gyermek tartozik.
b) A serdülőkorban kialakuló méret- és aránybeli nemi különbségek  Az ember felnőttkori testméret- és testaránybeli nemi különbségeit két fő tényezővel magyarázzuk: a növekedés időtartamában lévő nemi különbségekkel, és a növekedés tempóbeli különbségeivel. A fiúk növekedésének időtartama hosszabb, sebessége pedig az egész növekedési periódus alatt nagyobb, mint a leányoké. E két tényező egyikének vagy mindkét tényező együttes hatására alakulnak ki a nemi különbségek. A testmagasság serdülőkori növekedésének felgyorsulásakor a nemek közötti eltérés elég csekély. Mivel a leányoknak nagyjából 2 évvel hamarabb gyorsul fel a növekedése, időlegesen magasabbak lesznek, mint a velük azonos korú fiúk.
Az ekkor tapasztalható különbségek sem függetlenek azonban a növekedési típustól, azaz az átlagos típusú leányok magasabbakká válnak az átlagos vagy a lassú növekedésű fiúknál, de a gyors típusú fiúknál nem. A fiúk prepuberális növekedése mintegy 2 évvel tovább tart, mint a leányoké, így amikor elkezdődik náluk a serdülőkori felgyorsult növekedés, lényegesen magasabbak, mint az ugyanolyan prepuberális érettségi stádiumban levő leányok (3. ábra). A prepubertásban mindkét nemnél az alsó végtag hosszának változása nagyobb mértékben járul a testmagasság növekedéséhez. A serdülési növekedési lökés időbeli eltolódása, a fiúk hosszabb ideig tartó prepuberális növekedési periódusa eredményezheti, hogy a férfiak alsó végtagjának a törzshosszhoz viszonyított hányadosa nagyobb, mint a nőké. A felnőttkori testmagasság elérése az első jele a felnőttkorba való átmenetnek. Ennek kronológiai kora azonban igen variábilis. A jó szociális körülmények között felnőtt ifjak 18 és 21 éves kor között fejezik be testmagasságbeli növekedésüket. De az is jól ismert jelenség, hogy az elégtelen táplálkozású vagy krónikus betegségben szenvedő gyermekek növekedése nemcsak lassúbb tempójú, hanem tovább is tart.
Magyar fiúk testmagasságának (cm) centilisei (Országos Növekedésvizsgálat 2003-06)

Névtelen-1
Magyar leányok testmagasságának (cm) centilisei (Országos Növekedésvizsgálat 2003-06)
Névtelen-2

A szexuális érettség és reprodukcióra való képesség. A szexuális érettség, a reprodukcióra való képesség a felnőttkor másik fő kifejeződése. A pubertáskorban bekövetkező menarche (első menstruáció), ill. spermarche (első magömlés) önmagában még nem jelent szaporodásra való képességet. Azok a leányok, akiknek a menarche-kora pl. 12 év, csak 14 éves, vagy ennél idősebb korban válnak fertilissé. A pubertáskorú leányok esetleges
terhességének igen nagy hányada spontán abortusszal, vagy terhesség alatti komplikációval jár. A tizenéves anyák újszülötteinél a legmagasabb a kis születési súlyúak aránya és a mortalitási ráta is. Ennek elsődleges oka a reproduktív rendszer éretlensége, de emellett jelentős a szerepe a terhesség okozta pszichológiai traumának is. A fiúknál az első magömlés, a spermarche 13,5-14,5 éves kor között lép fel. Tény, hogy ez az esemény a fertilitás kezdete, az viszont nem ismert, hogy a sperma minősége ekkor milyen. Az spermarche a serdülőkori növekedési lökés kezdete csupán, vagyis a fiúk fizikai megjelenése, fiziológiai státusza és pszichoszociális fejlettsége ebben az időben még gyermeki. Bár a felnőtté válást a termetnövekedés befejeződése, az ivaréretté válás, a végleges testarányok kialakulása és a pszichoszociális érettség kezdeti foka jelzi, ez nem jelenti azt, hogy az élet későbbi szakaszaiban nem folytatódik az érés és nincs növekedés.
A fejlettségi státusz becslése 

A biológiai fejlettségi állapot megállapítása orvosi, közegészségügyi és társadalom- egészségtani szempontból is indokolt, mind a diagnózis, mind pedig a beavatkozási lehetőségek kidolgozásában. A szervek és szervrendszerek fejlődésében is érvényes, hogy az alapfolyamatok genetikai programozottsága mellett igen jelentős a környezeti hatások módosító szerepe. A méretkor meghatározásához használt testméretek korosztályonkénti populációs átlagaiból táblázatok szerkeszthetőek, amelyek alapján megállapítható, hogy a gyermek elérte-e a korának megfelelő átlagos fejlettséget, illetve hogy melyik életkornak megfelelő fejlettséget képvisel. A növekedési táblázatok alkalmazhatóságának több feltétele is van: 1) A táblázatoknak azt a népességet kell reprezentálniuk, amelyikhez a vizsgált személy tartozik, ilyen célra más populációk adatai, táblázatai nem alkalmazhatóak. 2) Az összehasonlítási alapul szolgáló ún. standard értékek legyenek még időszerűek: az elavult standardokkal történő összehasonlítás nem adhat érvényes becslést.
A tápláltsági állapot becslése testméretek alapján 

A kövérség fokozott testzsír-felhalmozás, amely az energiabevitel és -felhasználás közti egyensúly elvesztését tükrözi. A kövérség kialakulásának genetikai és környezeti faktorai is vannak. A tapasztalat, miszerint a kövér szülők gyermekei maguk is kövér felnőttek lesznek, azt igazolja, hogy a szülői környezet, az életmód, a táplálkozási szokások is igen jelentősek e rendellenesség kialakulásában. A felnőttkori kövérség kockázata a kövér gyermekeknél nagyobb. Az 1-5 éves korban túlsúlyos gyermekeknek több mint egynegyede, a 3-9 éves korú kövér gyerekek több mint egyharmada és a 10-13 éves korú kövér gyermekek több mint 80%-a felnőttkorban is kövér lesz. Mindezek az adatok annak szükségességét igazolják, hogy már gyermekkorban fontos kiszűrni a súlyfelesleggel terhelt gyermekeket. Erre a legkézenfekvőbb lehetőséget a növekedésvizsgálatok nyújtják, az ezek során felvett antropometriai jellegek alkalmasak – egyszerű antropometriai módszerek alkalmazásával – a vizsgált egyedek tápláltsági állapotának meghatározására. A tápláltsági állapot megítélésére
leggyakrabban az abszolút vagy a relatív antropometriai méretekre, indexekre kidolgozott referencia rendszerek használatosak.
A szexuális érettség becslése  A serdülés időszakát a növekedési és az érési jellemzők (4-5. ábra) alapján öt stádiumra oszthatjuk, amely stádiumok korintervallum határaiban az europid populációkban élő egészséges, normális fejlődésű gyermekek ezen jellemzői kifejlődésének, kialakulásának kronológiai változékonysága tükröződik.
1. stádium (B1): Gyermeki forma, amely a pubertás kezdetéig van jelen. A mellkas bőréből csak az emlőbimbó (papilla mammae) emelkedik ki.
2. stádium (B2): A bimbózó mell állapota. Az emlőbimbó és az emlő kis dombként előemelkedik a mellkasbőr síkjából. Az emlőbimbó-udvar (areola mammae) átmérője növekszik.
3. stádium (B3): Az emlőbimbó udvara és az emlő is tovább nő, de az emlő kontúrja még nem válik el határozottan a mellkas bőrétől.
G1
1. stádium (G1): Gyermeki állapot, amely a születéstől a pubertás kezdetéig fennmarad. A herék térfogata 1–3 ml.
2. stádium (G2): A herék és a scrotum megnagyobbodott, a penis mérete még nem változott jelentősen, a herezacskó bőre kissé rózsaszínűbb. A herék térfogata 4–6 ml.
3. stádium (G3): A herék és a scrotum további megnövekedése mellett (a herék térfogata 7–16 ml) a penis hosszirányú megnyúlása és enyhe átmérő-növekedése is jellemző.
4. stádium (G4): A penis hossza és szélessége tovább nőtt, a scrotum pigmentáltabb, színe sötétebbé vált. Kialakul a glans penis, a hímvessző makk alakú vége. A herék térfogata 12–24 ml.
5. stádium (G5): A genitáliák felnőttkori méretűek és alakúak. A herék térfogata 16–27 ml.
B2
1. stádium (B1): Gyermeki forma, amely a pubertás kezdetéig van jelen. A mellkas bőréből csak az emlőbimbó (papilla mammae) emelkedik ki.
2. stádium (B2): A bimbózó mell állapota. Az emlőbimbó és az emlő kis dombként előemelkedik a mellkasbőr síkjából. Az emlőbimbó-udvar (areola mammae) átmérője növekszik.
3. stádium (B3): Az emlőbimbó udvara és az emlő is tovább nő, de az emlő kontúrja még nem válik el határozottan a mellkas bőrétől.
G2
B3
1. stádium (B1): Gyermeki forma, amely a pubertás kezdetéig van jelen. A mellkas bőréből csak az emlőbimbó (papilla mammae) emelkedik ki.
2. stádium (B2): A bimbózó mell állapota. Az emlőbimbó és az emlő kis dombként előemelkedik a mellkasbőr síkjából. Az emlőbimbó-udvar (areola mammae) átmérője növekszik.
3. stádium (B3): Az emlőbimbó udvara és az emlő is tovább nő, de az emlő kontúrja még nem válik el határozottan a mellkas bőrétől.
B4
4. stádium (B4): Az emlőbimbó udvara és az emlőbimbó tovább nagyobbodik, elkülönül az emlő felszíne által alkotott ívtől. Az emlőbimbó udvara az emlőtestből kiemelkedve egy második félgömb vagy kúp alakú domborulatot alkot.
5. stádium (B5): Az emlőbimbó udvara ismét beolvad az emlő kontúrjába. A tipikus felnőtt állapotban az emlő sima kerek kontúrjából csak az emlőbimbó emelkedik ki.
G4
B5
4. stádium (B4): Az emlőbimbó udvara és az emlőbimbó tovább nagyobbodik, elkülönül az emlő felszíne által alkotott ívtől. Az emlőbimbó udvara az emlőtestből kiemelkedve egy második félgömb vagy kúp alakú domborulatot alkot.
5. stádium (B5): Az emlőbimbó udvara ismét beolvad az emlő kontúrjába. A tipikus felnőtt állapotban az emlő sima kerek kontúrjából csak az emlőbimbó emelkedik ki.
G5
4. ábra. A leányok emlőfejlődésének (B1–B5) és a fiúk genitáliáinak (G1–G5) fejlődési fokozatai (Tanner 1962).
PH1 1. stádium (PH1): Gyermeki állapot. Nincs igazi fanszőrzet, a pubis környékén lévő szőrzet a hasbőr pehelyszőrzetével megegyező.
2. stádium (PH2): Ritkás, vékony, egyenes szőrszálak, általában a nagyajkak felszínén, ill. penis tövén
. 3. stádium (PH3): A szeméremdombra is kiterjedő, jelentősen sötétebb, durvább és göndör szőrzet.
4. stádium (PH4): A szőrzet textúrája, színe már felnőtt karakterű, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. A comb medialis oldalára még nem terjed ki
5. stádium (PH5): A durva textúrájú, göndör, erősen pigmentált szőrzet kiterjedt a combok medialis felszínére is. A szőrzet a férfiakon is a nőkéhez hasonló, csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de nem található a linea alba mentén és a háromszög alapja fölött sehol
PH1
1. stádium (PH1): Gyermeki állapot. Nincs igazi fanszőrzet, a pubis környékén lévő szőrzet a hasbőr pehelyszőrzetével megegyező.
2. stádium (PH2): Ritkás, vékony, egyenes szőrszálak, általában a nagyajkak felszínén, ill. penis tövén
. 3. stádium (PH3): A szeméremdombra is kiterjedő, jelentősen sötétebb, durvább és göndör szőrzet.
4. stádium (PH4): A szőrzet textúrája, színe már felnőtt karakterű, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. A comb medialis oldalára még nem terjed ki
5. stádium (PH5): A durva textúrájú, göndör, erősen pigmentált szőrzet kiterjedt a combok medialis felszínére is. A szőrzet a férfiakon is a nőkéhez hasonló, csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de nem található a linea alba mentén és a háromszög alapja fölött seho
PH1
1. stádium (PH1): Gyermeki állapot. Nincs igazi fanszőrzet, a pubis környékén lévő szőrzet a hasbőr pehelyszőrzetével megegyező.
2. stádium (PH2): Ritkás, vékony, egyenes szőrszálak, általában a nagyajkak felszínén, ill. penis tövén
. 3. stádium (PH3): A szeméremdombra is kiterjedő, jelentősen sötétebb, durvább és göndör szőrzet.
4. stádium (PH4): A szőrzet textúrája, színe már felnőtt karakterű, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. A comb medialis oldalára még nem terjed ki
5. stádium (PH5): A durva textúrájú, göndör, erősen pigmentált szőrzet kiterjedt a combok medialis felszínére is. A szőrzet a férfiakon is a nőkéhez hasonló, csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de nem található a linea alba mentén és a háromszög alapja fölött seho
PH1
1. stádium (PH1): Gyermeki állapot. Nincs igazi fanszőrzet, a pubis környékén lévő szőrzet a hasbőr pehelyszőrzetével megegyező.
2. stádium (PH2): Ritkás, vékony, egyenes szőrszálak, általában a nagyajkak felszínén, ill. penis tövén
. 3. stádium (PH3): A szeméremdombra is kiterjedő, jelentősen sötétebb, durvább és göndör szőrzet.
4. stádium (PH4): A szőrzet textúrája, színe már felnőtt karakterű, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. A comb medialis oldalára még nem terjed ki
5. stádium (PH5): A durva textúrájú, göndör, erősen pigmentált szőrzet kiterjedt a combok medialis felszínére is. A szőrzet a férfiakon is a nőkéhez hasonló, csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de nem található a linea alba mentén és a háromszög alapja fölött seho    PH1
1. stádium (PH1): Gyermeki állapot. Nincs igazi fanszőrzet, a pubis környékén lévő szőrzet a hasbőr pehelyszőrzetével megegyező.
2. stádium (PH2): Ritkás, vékony, egyenes szőrszálak, általában a nagyajkak felszínén, ill. penis tövén
. 3. stádium (PH3): A szeméremdombra is kiterjedő, jelentősen sötétebb, durvább és göndör szőrzet.
4. stádium (PH4): A szőrzet textúrája, színe már felnőtt karakterű, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. A comb medialis oldalára még nem terjed ki
5. stádium (PH5): A durva textúrájú, göndör, erősen pigmentált szőrzet kiterjedt a combok medialis felszínére is. A szőrzet a férfiakon is a nőkéhez hasonló, csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de nem található a linea alba mentén és a háromszög alapja fölött seho
A női és férfi szeméremszőrzet fejlődési stádiumai (Tanner 1962).
A pubertás 5 stádiuma leányoknál:

1. Kronológiai korintervallum: 8-11 év. A nemi érés külső jele még nem látható, de a petefészek megnagyobbodik, és a hormontermelése megindul.

2. Kronológiai korintervallum: általában 8-14 év. Átlag: 11-12 év. Az első jel tipikusan az emlő növekedésének megindulása, a „bimbózó mell állapot” kialakulása. A testmagasság és a testtömeg növekedése jelentős. A szeméremszőrzet is megjelenik, de a szőrszálak még nem göndörödnek.

3. Kronológiai korintervallum: 9-15 év. Átlag: 12-13 év. Az emlő növekedése folytatódik, a szeméremszőrzet sötétebbé, durvábbá és göndörré válik, de még ritkás a szőrmező.

4. Kronológiai korintervallum: 10-16 év. Átlag: 13-14 év. A szeméremszőrzet a csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. Megjelenik a hónaljszőrzet és a menarche.

5. Kronológiai korintervallum: 12-19 év. Átlag: 14-15 év. Végső fejlettségi stádium, amely során a leányok fizikailag felnőtté válnak. Befejeződik a testmagasság növekedése. Kialakulnak a nemre jellemző másodlagos nemi jellegek. A nemi szervek kifejlődnek, működésük ciklusossá válik.
A pubertás 5 stádiuma fiúknál:

1. Kronológiai korintervallum: általában 9-12 év. A férfi nemi hormonok aktiválódnak, de a fejlődés külső jele nélkül.

2. Kronológiai korintervallum: általában 9-15 év. Átlag: 12-13 év. A herék megnagyobbodnak, de a penis mérete nem nő. A penis tövén néhány szál szőrzet megjelenhet. A testmagasság növekedése intenzívebbé válik, változik a testforma.

3. Kronológiai korintervallum: általában 11-16 év. Átlag: 13-14 év. Megindul a penis hossznövekedése, a herék növekedése folytatódik. A nemi szőrzet sötétebbé és göndörré válik. Az ajkak szélén megjelenik az arcszőrzet. A testmagasság növekedése folytatódik. A hang kezd mélyülni és mutálni.

4. Kronológiai korintervallum: általában 11-17 év. Átlag: 14-15 év. A penis mind hosszában, mind szélességében nő. A herék nagysága tovább fokozódik. A szeméremszőrzet a csúcsával a gáttáj felé mutató háromszögben oszlik meg, de jelentősen kisebb területet borít, mint a felnőttek többségénél. Megjelenik a hónaljszőrzet. Az arcszőrzet kiterjed a felső ajkak feletti területre, és megjelenik az áll medialis részén. A hang mélyül, a bőr zsírosabbá válik.

5. Kronológiai korintervallum: általában 14-18 év. Átlag: 16-17 év. Végső fejlettségi stádium, amely során a fiúk fizikailag felnőtté válnak. Befejeződik a testmagasság növekedése. Kifejlődnek a genitáliák és a szeméremszőrzet. Az arcszőrzet is hamarosan teljesen kialakul, de a testszőrzet fejlődése még a húszas évek elején is folytatódik.

A pubertás eseményeinek a fenti életkor-intervallumoknál lényegesen korábbi, vagy későbbi lezajlása a pubertas praecox, ill. a pubertas tarda.
Menarche- és spermarchekor A gyermekeket az érettségi státuszuk alapján általában 3 csoportba sorolják. A korán, átlagosan és későn érők sok tekintetben eltérően növekednek. A menarchekor alapján történő osztályozásnál is általában az tekinthető átlagos érésűnek, akinek menarchekora a csoport mediánja körüli egy éven belül van. Ha valakinek a menarchekora több mint egy évvel haladja meg a vonatkoztatási csoport menarchekor mediánját, az későn érő, a korán érőké pedig egy évnél többel előzi meg azt. Vonatkoztatási csoportnak természetesen mindig azt a populációt tekintjük, amelyhez a személy tartozik.

A pubertás fejlődésének zavarai fiúknál, lányoknál

Korai nemi érésről akkor beszélünk, ha a pubertás első jelei lányok esetében 8 éves kor, fiúknál 9 éves kor előtt jelennek meg. A korai nemi érés lehet centrális (hypothalamus, hypophysis) eredetű, és leggyakoribb az idiopáthiás forma. A pubertas praecox egyötöd részében tumor van a háttérben. Az idiopáthiás jellegű pubertas praecoxra jellemző a harmonikus lefolyás, csak a kezdet korábbi, szemben a tumor eredetűvel. A korai serdülés lehet perifériás eredetű is, oka rendszerint a szexuális mirigyek daganata. Késői nemi érésről lányoknál akkor beszélünk, ha a serdülés első jelei 15 éves korig nem jelennek meg (késik a serdülés, vagy elmarad). Átmeneti konstitucionális későn érést okozhat stressz, betegségek, rossz táplálkozás, versenysport, egyes gyógyszerek stb. A tartós pubertas tardát legtöbbször hypothalamus, hypophysis elégtelenség, gonad diszfunkció okozza. Késői a menarche, ha az emlőnövekedés első jelei után 4 évvel sem jelentkezik a menstruáció. Oka lehet anatómiai, hyphophyser, hypothalamus, ovarialis és gonadális diszfunkció. A fiúknál megnyilvánuló pubertas tardáról akkor beszélünk, ha a nemi érés első jelei 14 éves korig sem jelentkeznek. Okai a lányokéhoz hasonlóan: konstitucionális (sporadikus vagy familiáris), krónikus betegségek, táplálkozási elégtelenség, endokrin betegségek. A határozott hypo-, illetve hypergonadális formák már különböznek a két nemben. A pubertás és a növekedés késésének a felismerése mindennapos iskolaorvosi feladat. A konstitucionális növekedési késés miatt endokrinológushoz küldöttek között a lány: fiú arány 1:5-10. Érthető, hogy a fiúk növekedésének elmaradása jobban zavarja a gyermeket, a szülőt. A fejlődés, az érés normalitását teljes biztonsággal megítélni sokszor csak utólag lehet. Ezeknél a gyermekeknél a szomatikus fejlődés, fertilitás harmonikusan alakul, a végeredmény ugyan később jelentkezik, de a későn érő gyermek teljes értékű egyénné válik. Ha az egyén, vagy szüleinek pszichikai tűrőképessége alacsony, szóba jön a terápiás beavatkozás. A konstitucionális későn érő gyermek fejlődési görbéje 8-10 éves korig rendszerint egyenletes, majd a prepubertás időszakában lefelé hajlik, a 3 percentilist is keresztezi. Ha a késői érés kombinálódik familiáris alacsonysággal, a fejlődés elmaradás már korábban észlelhető. Ilyenkor a szülő magassági értékéből célmagasság számítható, vagy a csontkor megállapítását lehet segítségül hívni. Hormonális kezelésnél a pszichés állapot figyelembevételével döntenek. A hypogonadotrop, a hypergonadotrop pubertás tarda speciális kezelést igényel.

AJÁNLOTT IRODALOM
Bodzsár É. (2006): Humánbiológia: Fejlődés, növekedés, érés. 3. kiadás. Egyetemi tankönyv. EötvösPázmány Kiadó, Budapest, p. 262.  Bodzsár É. (2003): Humánbiológia: Életkorok biológiája. A pubertáskor. Egyetemi tankönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 235.
http://eduvital.net/files/biol-hatteranyag/Bodzsar_A%20gyermek%20testi%20fejlodese.pdf

 

Az egészséges csecsemő és kisded fejlődése
A védőnői hivatás előterében a csecsemők és gyermekek egészséges fejlődésének ellenőrzése, segítése áll, valamint az édesanyák felkészítése a gyermekvállalásra, az „áldott” állapotban lévők gondoskodó figyelése, felügyelete majd a gyermek megszületését követően a helyes gondozásra, táplálásra, életmódra tanítás, nevelés. E munka csak akkor végezhető jól, ha a védőnő tisztában van az élettani fejlődés, növekedés egyes fázisaival. Az egészséges fejlődés segítése egyben a leghatékonyabb preventív tevékenység, hiszen a lényege a testi, lelki, szellemi egészséget segítő, és megtartó, károsodásokkal szemben védelmet nyújtó, a meglévő károsodások esetén maximális rehabilitációra törekvő tevékenység, mely humánus, racionális és gazdaságos.
A teljes értékű egészség fogalmát többféle módon határozhatjuk meg. Az egészség a betegségi tünetek hiánya és a különböző szervek, szervrendszerek, azaz az egész szervezet zavartalan működése, testi-lelki harmónia. Másként fogalmazva az egészség tartalékerő, tartalékenergia, ellenálló képesség a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, fizikai szellemi erő, mely segítségével a váratlan, fokozott terhek káros hatás nélkül, zavartalanul elviselhetők.

A XX. század második felében a hangsúly kissé változott. Az egészség alkalmazkodóképesség a modern élet felfokozott tempójához, változásaihoz. Egyéni testi-lelki-szellemi jólét állapota, harmónia.
A fejlődéstan a statikai funkciókat, mozgást, az érzékszervek működését, a testarányok változását, az érzelmi és értelmi életet vizsgálja.
A növekedéstan a testtömeg, testhossz /két éves koron túl testmagasság/, valamint az egyéb mérhető paraméterek /fejkörfogat, mellkörfogat, bőrredővastagság, csípő/derék../ változását regisztrálja, és hasonlítja össze a populációs átlaggal.
Mind a fejlődést/érést, mind a növekedést külső és belső tényezők befolyásolják: öröklött adottságok (genetikai, etnikai hovatartozás), társadalmi tényezők, a család szociális helyzete, természeti, földrajzi körülmények.
A belső tényezőkön, az öröklött adottságokon belül a nem, faj, alkat, belső elválasztású mirigyek, az idegrendszer aktuális állapota a fő vizsgálandó faktorok.
A külső tényezők alatt értjük a társadalmi tényezőkön belül az ország jólétét, a térség fejlettségét vagy elmaradottságát, a család szociális helyzetét, melyen belül befolyásoló tényezők a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, életmódja, szokásai, ruházkodása, lakás viszonyai. A természeti tényezőket befolyásolják a földrajzi helyzet, talaj, ivóvíz, sugárzások, a levegő szennyezettsége.
Ezek a tényezők figyelembe veendők az egyén, egy korcsoport, egy nemzedék, népréteg, nemzet egészségének értékelése, vagy az egészséget veszélyeztető tényezők feltárása során.
A védőnőknek és orvosoknak ebből eredően jelentős szerepük és lehetőségük, de kötelességük is az élet legkülönbözőbb területein hatást gyakorolva előmozdítani az egészséges fejlődést, növekedést. E tevékenység során mindvégig szem előtt kell tartani, hogy az élet a fogamzás pillanatától a biológiai élet végéig egységes egész, de a magzati élet életre szólóan sok mindent meghatároz. A terhességet viselő nőtől függ a magzat méhen belüli fejlődése, születési súlya, születéskori és későbbi egészségi állapota.
A növekedés és fejlődés szakaszai:
Intrauterin élet. A fogamzástól a megszületésig

Újszülöttkor szűkebb értelemben 0-6 nap, tágabb értelemben: 0-28 nap.
Csecsemőkor 0-365 nap.
Kisdedkor 1-3 év
Óvodáskor 4-6 év
Iskoláskor 7-14 év
Serdülőkor 15-20 év

A méhen belüli növekedés, fejlődés.
Az emberi terhesség időtartama: 37-41 hét. 3 jól elkülöníthető szakasza, trimesztere van:
1. trimeszter: 0-12. terhességi hét: mely alatt a szervek, szervrendszerek kialakulnak, és az időszak végén a magzat 15gramm és 7,5cm.

2. trimeszter: 13-28. terhességi hét: a szervek, szervrendszerek funkcionális érése zajlik, és a végére a magzat 1000g-os és 35cm-es.
3. trimeszter: a 29. terhességi héttől a szülésig tart, miközben a növekedés, izom és zsírszövet felhalmozódás megtörténik, s a fiúk 51 cm, illetve 3500g, míg a leányok 50cm, és 3300g átlagos hossz és súlyméretet érnek el.
Az egészséges újszülöttnek 6 különböző éberségi szintje van: mély alvás, – mély alvás gyors szemmozgásokkal, – álmosság, – csendes érdeklődő állapot, – éber cselekvő állapot, – intenzív sírás. Leginkább a csendes érdeklődő tudatállapot alkalmas az újszülött motoros, és idegrendszeri statusának a megítélésére.
Auxiológia: 1919-től használt kifejezés, mely a növekedés és fejlődés tanulmányozására használt antropometriai és pediatriai eszköztárat jelenti.
Növekedés
– Az egészséges gyermek növekedése folyamatos, de nem egyenletes, rövid periódusokat tekintve sem. Legintenzívebb a fejlődés intrauterin, gyors csecsemőkorban, majd lassul, kisiskolás és serdülőkorban ismét felgyorsul. Nyáron intenzívebb, emellett két oszcillációs ciklus is van, az egyik 3 hetes, a másik 1,5 éves.

A fejlődés, növekedés során egyszer mennyiségi, másszor minőségi változások dominálnak.

A változások jellemzőek az egyénre, de csak bizonyos határokon belül tekinthetők élettaninak. Pontos értékelésükhöz az átlagos, fiziológiás adatok ismerete nem nélkülözhető.

A csecsemők hossz és súlyfejlődését ellenőrizhetjük a gyarapodási és táplálási index-el, a fejlődési quocienssel (FQ), újabban a percentilis táblázatok segítségével. A magyar táblázatok kidolgozása Sárkány, Eiben, Panthó, majd Ágfalvi, Joubert nevéhez fűződik.

FQ: aktuális testtömeg/optimális testtömeg. Normális: 0,9 -1,1
Optimális testtömeg = születési súly + a havonkénti fiziológiás gyarapodás.
A havonkénti gyarapodás: az első félévben átlagosan 600, míg a második félévben 500g.
A magasság, testhossz becslésére 8 éves korig használható képlet:
Magasság /cm/  = 5x az évek száma + 80cm.
Az átlagos testméret megbecsülhető az életkor alapján is:
Testsúly/kg/ = 2-7 év: 2x az évek száma + 8

8-12 év: 3x az évek száma
– Az egészséges gyermek genetikailag meghatározott növekedési csatornája párhuzamos az illető populáció azonos nemű egyedeinek növekedési görbéivel. (20. táblázat: Gaus görbe) Tartósan érvényesülő pathológiás hatásokra ettől jelentős eltérés alakulhat ki lefelé és felfelé is. A hatás kiiktatását korrigáló „catch up – catch down” növekedés az eredeti csatornába visszahajlást célozza.
– Fiziológiás esetben az aktuális percentilis érték 10-90 közötti.
– 8-16 éves kor között a határok tágak. Ekkor nem az életkor, inkább a csontkor és a nemi jelek alapján értékelhető reálisan a helyzet.
– Serdülőkorban felgyorsult növekedés jellemző melyben a nemi hormonoknak is szerepe van.- Magyarországon még napjainkban is érvényesül a seculáris trend, acceleráció melynek lényege a gyermekkori növekedés, sexuális érés felgyorsulása, kritikai, magatartási retardációval. A gyerekek korábban érnek, korábban serdülnek, magasabbak, mint a szüleik. A jelenség elnevezése 1935-ben Koch lipcsei orvostól származik, és oka az évezredes retadáció felszámolódása (kalória és fehérje dús táplálkozás, urbanizáció, civilizáció).

A gyarapodás/növekedés hosszmetszeti nyomon követése percentilisek segítségével lehetséges.
A percentil a normál populáció méreteinek százalékos megoszlását jelzi, megmutatja hogy egy adott méret az azonos korúak hány százalékánál nagyobb, vagy kisebb. A percentilis táblázatok fontos vonalai 3, 10, 25, 50, 75, 90, 97. Normális: > 10 < 90. Megfigyelési zóna:
3-10 illetve 90-97 között. Pathológiás, kivizsgálást igénylő helyzet: <3, > 97. Az értékek tájékoztató jellegűek. Fontos, ha a gyermek lefelé vagy felfelé elhagyja az addig megszokott percentilis csatornáját, az ok feltárandó. 5. és 6. ábra a fiúk és leányok hossznövekedését mutatja életkor szerint, percentiles ábrában.

 

0-6 éves fiúk testtömeg és testhossz percentilis görbéi

Névtelen-3
0-6 éves leányok testtömeg és testhossz percentilis görbéi
Névtelen-4

Táplálási hiba, rejtett betegség, egyéni adottságok jelentősen módosíthatják a fejlődést.
Csontkor: a csontrendszer érettségi állapotát jelzi. Radiológiai vizsgálat során a bal csukló, kéztő, vagy a humerus csontmagvainak vizsgálata révén állapítható meg. Fiziológiás esetben a csontkor, a hosszkor, a nemi érettségi kor a naptári korral egyező.

Bőrredő vastagság mérése, tájékoztat a test zsírtartalmáról és a súlyfejlettségről.
Testfelszín: ismerete fontos a só vízháztartás, a hőszabályozás, esetenként a gyógyszeradagolós szempontjából (21. táblázat).

BMI: serdülőkor után használható. Testtömeg index. = testtömeg (kg) : testmagasság (m²) (22. táblázat) 0-I. normális testtömeg. II-III. túlsúly.

Intelligencia: gondolkodás – életszemlélet – érdeklődés – tervek – kapcsolatok.

Segíthető ambíció keltéssel a képességek felismerésével és kibontakoztatásával.

50%-a 4-6 éves korra, 30%-a 8-10 éves korra, míg 20 %-a 10 éves kor után alakul ki.

Az egészséges csecsemő fejlődése:
Az átlagosan fejlődő csecsemő fél éves korára megduplázza, egy éves korára megháromszorozza a születési súlyát. Általában az első hónapban 400, a 2-6 hónapos kor között 600-750 és a második félévben 500 grammot gyarapszik havonta. Hossznövekedése átlagosan havi 2 cm az első évben. Egy éves korára 10,0-10,5kg, 75-77cm lesz (20. táblázat)
Fejkörfogata, mely megszületésekor meghaladja a mellkörfogatát 9-11cm nő egy év alatt.

Az agy tömege eléri a felnőttkori érték 2/3-át. A kiskutacs 4 hónapos, míg a nagykutacs 9-18 hónapos kor között csontosodik el.
Fogzás:
Az első tejfog áttörésére 5-8 hónapos kor között számolhatunk. Egy éves korra átlagosan 6 fog jelenik meg. A fogzás nem jár lázzal!

Fogzási sorrend: alsó középső metszőfog, felső középső metszőfog, felső szélső metsző, alsó szélső metsző, első örlőfogak, szemfogak, hátsó örlőfogak, ez utóbbiak 2-3 éves kor között.

A fogváltás 6-7éves kor között indul, és 12-13 éves korra fejeződik, be.

A maradandó fogak áttörésének időpontja: alsó/felső(év): középső metsző: 7-8/6-7, szélső metsző: 8-9/7-8,szemfog: 11-12/9-11, első kisörlő: 10-11/10-12, második kisörlő: 10-12/11-13, első nagyörlő: 6-7/6-7, második nagyörlő: 12-13/12-13, harmadik nagyörlő: 17-22/17-22.

Pszichomotoros és érzékszervi fejlődés

Nagy egyéni különbségek vannak, de bizonyos állomások adott életkorhoz köthetőek.
A nagymozgások a 23. táblázatban láthatók.

A finom mozgások fejlődése két hónapos korban veszi kezdetét. A tárgyak megmarkolásának képessége 3-4, a hüvelykujj oppoziciója 6, a tárgyak hüvelyk és mutatóujj közötti megfogása 8 hónapos korra alakul ki. Általában az 1 éves csecsemő már a felnőttre jellemző módon veszi fel a játékait, és kialakul a két tárggyal manipulálás képessége. 14-21 hónapos kor között építeni kezd, 21-27 hónapos kortól szerepjátékot játszik.

Érzékszervi fejlődés a 24. táblázatban látható.

 A beszéd fejlődése:

A beszédfejlődés megindulásának a jó hallás a feltétele!
Az újszülött és fiatal csecsemő sírás útján kommunikál a környezetével. Két hónapos korban jelennek meg a sírástól elkülöníthető hangok, míg 3 hónapos korban kezd gőgicsélni, majd 7-8 hónapos korban gagyogni. A szótöredékek, szavak használata 14-18 hónapos kor között, kétszavas mondatok 21-24, bővített mondatok alkotása 24-27 hós korban jelenik meg, míg a folyékony beszéd 24-36 hónapos korra alakul ki.

Táplálkozási aktivitás

A fejlődés egyes lépései: szájnyitás a kanál érintésére, majd a kanál megpillantásakor (3-6), a pohár megérintése, majd megfogása (5-10), pohárból önállóan iszik, kanállal etethető (8-11), darabos ételt majszol (8-11), rág (17-21), miközben 16 hónapos kortól már önálló evéssel próbálkozik. Általában az egyedül végzett, tiszta evés kialakulására 24-30 hónapos kor között számolhatunk.
Aktív bekapcsolódás a gondozási műveletekbe

A csecsemő kezdődő együttműködésére 4-6 hónapos kortól számolhatunk. Kezdetben, a fürdővízben pancsol, segít, játékot kezdeményez (6-15), 11-15 hónapos kor között kezét, lábát ruhába dugja, kihúzza, és 13-21 hónapos kor között már képes egy ruhadarab önálló levételére. Mosakodást, majd kézmosást kezdeményez 18-27 hónapos korban. A gombolás képessége 27-33, a cipő felvétele 33-36, a fogmosás 33-34 hónapos kor körül alakul ki.

Pszichés fejlődés (25. táblázat)

A gondolkodás és a probléma megoldó képesség alakulása

Tárgyak, játékok: 6 hónapos korig csak a környezetében látott tárgyakat érzékeli, míg 7 hónapos kortól már keres tárgyakat. 5 hónapos kortól azonos módon, míg 12 hónapos kortól már a funkciónak megfelelően használ játékokat, pl. autót tologat.
Az utánzás képessége 4-6 hónapos kor között jelenik meg, míg céltudatos tevékenység észlelhető a cselekedetek során 1 éves kortól.

Minden képesség megjelenésének +- 2-3 hónapos eltérése lehetséges. Ha a képesség kialakulásának hiánya ezt a mértéket meghaladja, fokozott ellenőrzés szükséges. Vizsgálatot kell kezdeményezni, ha 3 hónapnál több a lemaradás, és az, következetesen észlelhető. Általában érvényes az, hogy az egyes képességek összehangolt fejlődésének alapfeltétele az összes érzékszerv, és idegrendszer épsége.
Kiseded kortól az új képességek megjelenésének tágabb határai vannak. Két, három éves kor között 5 hónapos, 3-4 évesen fél éves, 4-5 évesen 9 hónapos, míg 5-6 éves korban egy éves lemaradás igényel kivizsgálást.

A beszédfejlődéssel kapcsolatban az alábbiakra érdemes figyelni:

Szakemberhez kell irányítani a kisdedet, ha két éves korban még nem beszél, 3 éves kor után érthetetlenül beszél, 5 évesen hibásan beszél (pl: dadog, vagy rosszul szerkeszti a mondatokat).
Minden életkorban szakemberhez kell fordulni, ha a gyermek a megszerzett képességeit elveszti.

Szobatisztaság

Elméletileg a csecsemő biztos megülésétől elkezdhető a szobatisztaságra nevelés, de nagy egyéni különbségek vannak. Az erőltetés felesleges. Általában a kisdedek többsége 1,5-2,5 éves kora között kezdi a bili használatát tudatosan, és a 3. életévében szobatiszta. Amikor a természetesen fejlődésben eljön a széklet, vizelet akaratlagos szabályozásának időszaka, igen rövid idő alatt elhagyható a pelenka. A nappali szobatisztaság hamarabb jelenik meg, mint az ágytisztaság. Az éjszakai bevizelés (enuresis) háttere 5-6 éves kortól vizsgálandó.

Közösségbe adhatóság, pszichoszociális fejlődés:

Általában a kisdedek 2-3 éves kor után adhatók zökkenőmentesen közösségbe. Korábban az anya áll a kisded világának a középpontjába, majd egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg az apa, illetve a kortársak. Míg korábban csak az öröm és a bánat kifejezésére volt képes a kisded, óvodáskorban az érzelmek széles skáláját átéli, szerepjátékokat játszik, és 6-7 éves korára iskolaéretté válik. Ez azt jelenti, hogy figyelme hosszan leköthető, képes alkalmazkodni az iskolai követelményekhez. Ismeri a hét napjait, az évszakokat, napszakokat, tízes számkörben tud számolni, identifikálni tudja magát (név, születési idő, lakhely, szülők neve). Szomatikus fejlettség tekintetében minimum 15 kg és 105 cm.

A család szerepe

A harmonikus fejlődéshez, növekedéshez, a stabil személyiség kialakulásához nagy, mással nem pótolható segítséget jelent egy szeretettel teli, harmonikus, békés család. A gyermeket váró szülőkkel tudatosítani érdemes, hogy milyen óriási felelősség, és egyben örömteli szerep a családban akaratlanul nyújtott példa, és a tudatos nevelés. A család biztonságot, védettséget, harmóniát nyújt, menedék a külső esetleg bántó, vagy félelmetes hatásokkal szemben. Értékítéletet, életszemléletet örökít, meghatározza a viszonyulást a környezethez, és más családokhoz, emberekhez. Örömre, szeretetre, önzetlenségre, munkakedvre, rendszerességre mutat példát. Természetesen ezek ellenkezőjére is.

A csonka családban nevelkedő csecsemőre, kisdedre, gyermekre a védőnőnek lényegesen több gondot érdemes fordítani, mint a hagyományos családban nevelkedőre.

www.eujegyzet.eoldal.hu/fenykepek/2-osztaly/egeszseges-csecsemo-es-gyermek-fejlodese/