Fertőzések, Oltások

A tuberkulózis és a tuberkulózis elleni védőoltás (BCG)
Háttéranyag Mi a tuberkulózis (tbc, gümőkór)? A tuberkulózis, vagy elterjedt nevén „tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis nevű baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra,…

A védőoltások története 2. – Diftéria
Az általunk ismert számos fertőző betegség közül talán a diftéria az, amelyet a történelem során, évezredeken keresztül a legtöbbször félreismertek, félrediagnosztizáltak, sőt félrekezeltek. Története során százezrek halálát okozta úgy, hogy…

A védőoltások története 1. – Himlő (fekete himlő), a “foltos szörny”, a “fekete halál”
Valamennyi fertőző betegség története része az emberiség történetének. A járványok a 20. századig együtt jártak a háborúkkal és több áldozat követeltek, mint maguk a hadi cselekmények.

Amit mindenkinek tudnia kell: alapvető ismeretek a védőoltásokról
Mi is valójában az oltást követő nemkívánatos esemény?

image002

Lehet-e a védőoltásnak mellékhatása? Igen, lehet. Azonban az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, mint például az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrpír az oltás helyén vagy a szövetek helyi duzzanata.
Tények és tévhitek a védőoltásokról

image003

A különböző vakcinákkal kapcsolatos oltásellenes nézetek folyamatosan terjednek az internetes oldalakon, közösségi portálokon, de elektronikus levelekben is. Ezekben a valóságtól elrugaszkodott összeesküvés-elméletek, nem létező tudósokra.
Mennyire biztonságos a méhnyakrák elleni védőoltás?

image004

Az állam által felajánlott térítésmentes, önkéntes méhnyakrák elleni védőoltás biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amelyek a sejtekbe beépülve megváltoztathatná annak működését.
Oltásbiztonság: új internetes oldalt hozott létre az ÁNTSZ a tévhitek eloszlatására

image005

A védőoltásoknak köszönhetjük, hogy mára hazánkban szinte teljes elfelejthettünk olyan súlyos fertőző megbetegedéseket, mint például a kanyaró vagy a járványos gyermekbénulás. Emiatt sajnos vannak olyanok is, akik megkérdőjelezik a védőoltások…
Ferenci Tamás: Védőoltásokról – a tények alapján
A könyv elérhetősége:
www.medstat.hu/vakcina/FerenciTamasVedooltasokrolATenyekAlapjan.pdf
Bővül azon védőoltással megelőzhető betegségek köre, melyek ellen az oltóanyagot a magyar állam biztosítja

image006

Magyarországon az életkorhoz kötött oltások teljesítése hosszú évekre visszatekintve kiváló, az oltandó korosztályokban az átoltottság meghaladja a 98 százalékot.
A szülőket korlátozza, vagy a gyermekeket védi?

image006

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete és az Országos Gyermekegészségügyi Intézet az alapellátásban dolgozó és az oltásokat végző gyermekorvosok nevében nyílt levélben üdvözli az újabb védőoltás bevezetését és egyben tiltakozását fejezi ki az oltásellenes…
Szamárköhögés: a szigorú hazai kötelező védőoltási rend betartása segített megelőzni egy komolyabb járványt

image007

Részben lezárult a járványügyi vizsgálat a Pilisszentlászlón előfordult szamárköhögéses esetekkel kapcsolatban. A Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatal Népegészségügyi Intézetének munkatársai az iskolában tanuló 195 diák oltási…
Minden gyermeknek szüksége és joga van a védőoltással megelőzhető betegségek elleni védelemre

SONY DSC

Az elmúlt három évben az Egészségügyi Világszervezet Európai Régiójában 90 ezer kanyaró megbetegedés fordult elő, az esetek négyötödét az Európai Unió tagállamaiban regisztrálták. A rubeola fertőzések száma az európai régióban tavaly meghaladta…
Életeket veszélyeztethet az oltásokról szóló megalapozatlan hírek terjesztése
A közelmúltban több tévéműsorban is megszólaltak betegek, akik állításuk szerint védőoltás okozta súlyos mellékhatásoktól szenvednek, többször tényként állítva be nem igazolt, vagy igazoltan téves feltételezéseket.

www.antsz.hu/oltasbiztonsag

Gyermekkori védőoltások
BCG-oltás a tuberkulózis ellen
Hogyan védekezünk a tbc ellen?
A tuberkulózis elleni oltóanyag a benne lévő gyengített baktériumról kapta nevét (BCG/Bacille Calmette-Guérin). A BCG oltást még az újszülött osztályon megkapják a csecsemők. Az oltottak védetté válnak a fertőzés legsúlyosabb formájától (gümős agyhártyagyulladás és sokgócú gümős tüdőgyulladás). Nem alkalmas a BCG oltás a fertőzés terjedésének megelőzésére, és a felnőttkori tbc megakadályozására. Amennyiben megbetegedés történik a beteget hosszú ideg tartó gyógyszeres kezelésben részesítik és elkülönítik arra az időre, amíg üríti a baktériumokat, illetve környezete is antibiotikumot kap.
Hogyan történik az oltás?
Minden egészséges újszülött – még a kissúlyúak és koraszülöttek is – az újszülött osztályról való távozás előtt meg kell kapják a BCG oltást. Normál BCGreakció esetén, a beadás helyén, a váll külső felén, 4-6 hét múlva, kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, alatta sárgás váladék (“sajtosodás”) képződhet, ami kifakadhat és hegesen gyógyulhat, a folyamat több hétig ismétlődhet. A hónaljárokban,vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata is előfordulhat, nem kóros. Akinél az oltást követően nem alakul ki heg, annak sem kell újraoltás a tapasztalatok szerint. 2002 óta 1 éves kor után már nem kapnak BCG oltást a gyermekek.
Ki nem kaphat tbc elleni BCG oltást?
Veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülött korban. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat!
Milyen veszéllyel járhat az oltás?
Ha az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig esetleg több hónapig is fennáll, arról a gyermekorvost tájékoztatni kell. Ritkán a tartósan duzzadt nyirokcsomó sebészeti ellátása szükséges, gyógyszerszedésre nincs szükség. Az elváltozások maradandó károsodással nem járnak.
MMR oltás a kanyaró (morbilli), a mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) és a rózsahimlő (rubeola) ellen
Milyen védőoltást használnak a kanyaró, a mumpsz és a rubeola megelőzésére?
Mindhárom betegség ellen egyszerre, egy kombinált oltóanyaggal kapnak oltást a 15 hónapos korú kisdedek, ez az MMR oltás. A tartós védettség kialakításához 11 éves korban az MMR oltást megismétlik.
Ki nem kaphat MMR oltást?
Lázas, beteg gyermek nem oltható. Az oltás immunhiányos állapotban (daganat ellenes kezelés, veleszületett immunhiány), előzetes vizsgálatok után, egyéni mérlegeléssel, oltási tanácsadó irányításával elvégezhető. Alacsony vérlemezke szám (ITP) esetén az oltás oltási tanácsadó bevonásával tervezhető. Immunglobulin pótlás vagy vérkészítmények az oltás védőhatását csökkentik. Terhes nők sem olthatók.
Milyen mellékhatása lehet az MMR oltásnak?
Az oltóanyagban gyengített élő kanyaró, rózsahimlő és mumpsz vírusok vannak. A természetes fertőzéshez hasonló módon hat a védekező-rendszerre (immunrendszer). Ennek megfelelően, az oltást követő 7. és -14. nap között un. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. A tünetek sokkal enyhébbek, mint a természetes betegségnél és 1-2 napnál nem tartanak tovább. 1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában. Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Az oltást követő reakcióról minél hamarabb értesíteni kell az oltást végző orvost!
Tévhitek az oltással kapcsolatban
A bélfal gyulladása és az autizmus (tanulási és kapcsolat-teremtési zavar) nem állnak kapcsolatban az MMR oltással.
Miért fontos, hogy minden gyermek be legyen oltva?
Azokban az országokban, ahol a tömeges oltásokat bevezették és az átoltottság magas szintű, a kanyaró, a rubeola és a mumpsz előfordulása jelentősen csökkent. A védőoltás hatására ellenanyagok termelődnek a szervezetben, amelyek megvédenek a megbetegedéstől. Az oltottakban a vírus nem tud megtelepedni. A vírus cirkulációja a lakosságban csökken, mivel nem talál fogékony személyeket. Ahol megtagadják az oltást, vagy pénzügyi nehézségek miatt nem oltanak, napjainkban is járványosan fordulnak elő a megbetegedések.
Di-aPer-Te+IPV+HiB oltás a torokgyík (diphteria), a szamárköhögés (pertussis), a merevgörcs (tetanusz), a gyermekbénulás (poliomyelitis) és az agyhártyagyulladás (purulens meningitis) ellen
Az öt betegség: Diphteria, Pertussis, Tetanusz, Poliomyelitis, Purulens meningitis
Mikor és milyen oltóanyagot használnak a betegségek megelőzésére?
A gyermekkori oltást 2006 óta olyan oltóanyaggal végzik, amely az öt betegség (diftéria, pertusszisz, tetanusz, járványos gyermekbénulás, Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás) ellen alakít ki védettséget. Tehát egyetlen oltásba építették a diftéria elleni komponenst (D), a szamárköhögés elleni komponenst, ami ún. acelluláris pertusszisz (Pa), azaz csak tisztított antigéneket tartalmazó összetevő, a tetanusz elleni komponenst (T), a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyagot (IPV: inaktivált, azaz elölt vírust tartalmazó oltóanyag) és az agyhártyagyulladás elleni oltóanyagot (Hib: Haemophilus influenza b elleni oltóanyag). Ezt első alkalommal 2, 3 és 4 hónapos korban adják. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 6 éves gyerekek DTPa-IPV oltást kapnak. A 11 évesek újraoltása diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni oltóanyaggal történik. Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak. 11 éves kor után 10 évente emlékeztető oltással tartható fenn a védettség.
Miért kell oltani, ha ritkán fordulnak elő ezek a betegségek?
A rendszeresen végzett oltások eredményeképpen hazánkban szinte teljesen eltűnt a tetanusz, nem fordul elő diftéria, szórványosan észlelhető szamárköhögés. A kórokozók jelenleg is a környezetünkben vannak. A védettség csak folyamatos oltással biztosítható.
Ki nem kaphat DTPa +IPV+HiB oltást?
Lázas vagy súlyos betegek oltását el kell halasztani. Nem oltható az sem, akinek az előző oltás után súlyos allergiás reakciója volt. Tisztázott idegrendszeri betegségben szenvedők oltása nem korlátozott. Az olthatóság elbírálása orvosi feladat.
Milyen veszéllyel járhat az oltás?
A DTPa+IPV+HiB oltást enyhe tünetek követhetik. Helyileg mérsékelt duzzanat, bőrpír és érzékenység alakulhat ki. Az oltás velejárója lehet a láz is. A csecsemők testhőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy időben el lehessen kezdeni a lázcsillapítást (gyógyszerrel és hűtőfürdővel). Ritka, ártalmatlan, azonban igen riasztó oltás utáni esemény a “rongy baba” állapot. Az oltást követő 48 órán belül jelentkezhet sápadtsággal, izomtónus vesztéssel, ájulásszerű állapottal-, ami azonban maradandó károsodással nem jár, további oltásnál nem ismétlődik, kórházi ellátást nem igényel. Arra hajlamos csecsemőknél minden oltás fokozhatja az apnoe (légzéskimaradás) epizódok előfordulását, a légzésfigyelő riasztása megszaporodik, erre számítani kell, oltási ellenjavallatot nem jelent.

Meningococcus fertőzések (agyhártyagyulladás, vérmérgezés) elleni oltás
Mit tehetünk a meningococcus fertőzés megelőzéséért?
A meningococcus öt csoportja (ABCWY) ellen van hatékony védőoltás. Hazánkban túlnyomó többségben a C és B szerocsoport fordul elő. A fiatal csecsemők és serdülők fertőzése gyakoribb. A 25 éves kor alatti korosztályt és ezen felül alapbetegségben szenvedőket, utazókat javasolt oltásban részesíteni. Az oltási séma korosztályonként és oltóanyagonként változik.Eredményes oltás helyesen alkalmazott oltási sorozattal és ismétlő oltással érhető el. Külön oltóanyag áll rendelkezésre C és B szerocsoport ellen és kombináltan a A,C,W,Y szerocsoportok ellen.Az újraoltás szükségességét alapbetegség esetén egyénenként kell értékelni.
Milyen oltási reakció fordulhat elő?
A beadás helyén átmeneti fájdalom, bőrpír jelentkezhet. Láz és általános tünetek: étvágytalanság, aluszékonyság gyakrabban jelentkezik. Igen ritkán fejfájás, tarkókötöttség, csillapíthatatlan sírás, idősebbeknél izületi fájdalom előfordulhat, minden káros következmény nélkül.
Súlyos rotavírus fertőzés elleni oltás
A rotavírus elleni oltás
Kétféle szájon át adható védőoltás van forgalomban a leggyakoribb rotavírusok ellen. A két illetve három dózisú oltási sort javasolt 6 hetes kortól alkalmazni, de mindenképpen hat illetve nyolc hónapos kor előtt kell az oltási sort befejezni. A két adagos oltásnál a vakcinációt lehetőleg 16 hetes kor előtt kell elvégezni, de 24 hetes korig mindenképp be kell fejezni. A három adagos oltásnál az első dózist 6 hetes kortól, de legkésőbb 12 hetes korig kell beadni, a 3. adagot legkésőbb a 32. héten lehet alkalmazni. Az oltások között legalább 4 hét időközt kell tartani. Az oltott csecsemők 98%-a védetté válik a súlyos fertőzéssel szemben, háromnegyede pedig egyáltalán nem betegszik meg rotavírus okozta hasmenésben.
Ki nem kaphat rotavírus elleni oltást?
Magas láz, hasmenés, súlyos heveny betegség esetén el kell halasztani az oltást. Nem olthatók az immunkárosodottak (daganatos betegek, veleszületett immunhiányosok, szteroid kezelésben részesülők) és a bélrendszert érintő fejlődési rendellenességgel születettek. Csökkent lehet az oltás hatékonysága azoknál, akik korábban vért vagy immunglobulint kaptak. 6 hónapos kor feletti csecsemők már nem olthatók!
Milyen oltási reakció fordulhat elő?
Az oltást követő héten enyhe hasmenés és hőemelkedés jelentkezhet az oltottak 1-3%-ában. A székletből a rotavírus átmenetileg kimutatható, súlyosan immunsérültek az oltott gyermek környezetében a széklet közvetlen érintkezését kerüljék.
A humán papillómavírus fertőzésekről,a méhnyakrákról és a megelőzésükről
A HPV elleni védőoltásról
Kétféle oltóanyagot dolgoztak ki 2, illetve 4 különböző HPV típus ellen. A kétkomponensű a méhnyakrák-, a négykomponensű a méhnyak-, a hüvely-bemeneti-, a végbélrák és a nemi szemölcsökért leginkább felelős HPV típusok ellen véd. Mindkét oltóanyag a HPV adott típusának tisztított fehérjéit tartalmazza, így, betegséget nem okoznak. Az oltóanyagok terápiás célra nem alkalmasak, azaz, a már kialakult betegséget nem gyógyítják.
Kik olthatók HPV ellen?
A védőoltás azoknál a leghatásosabb, akik még nem estek át HPV fertőzésen, azaz a 9-15 éves fiúknál és lányoknál. 9-26 éves fiúk oltására a négykomponensű oltóanyag, 9 évesnél idősebb lányok immunizálására bármelyik oltóanyag ajánlott. Vizsgálatok szerint, az oltási sorozat, az idősebb korosztályban is jelentősen csökkenti a HPV okozta rákos vagy rák megelőző állapotok előfordulását. A védettség kialakulásához oltási sorozat szükséges. Az oltási rend az oltandó személy első oltáskori életkorától függ. 9 éves kortól betöltött 14 éves korig két oltás adható a 0, és az 5-13. hónapban.Ha a második adag vakcinát az első adag beadását követő 5. hónap előtt adják be, minden esetben be kell adni egy harmadik adagot is. 15 éves kor felett 3 adag szükséges – az oltóanyagtól függően – a 0., 1. és 6 hónapban vagy 0., 2., 6. hónapban. 2014. októbertől az általános iskola VII. évfolyamát végző és 12. évét betöltött leányoknak kötelezően felajánlandó a térítésmentes 2 komponensű oltás, 0.,5-13. hó időközzel. A védőoltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatot, és nem csökkenti a rákszűrés jelentőségét! A korábbi, vagy jelenlegi HPV fertőzés nem ellenjavallata az oltásnak.
Pneumococcus fertőzés elleni oltások
A pneumococcus elleni védőoltásról
Hazánkban 2008 októberétől a csecsemők először 7, majd 13 szerocsoport elleni konjugált oltóanyaggal önkéntesen, térítésmentes invazív pneumococcus betegség elleni védőoltásban részesülhettek. A 2014. július 1. után születettek számára az oltás (P13) beépítésre került az életkorhoz kötött oltások közé. Az első oltásokat 2 és 4 hónapos életkorban adják, melyet a második életévben ismételni szükséges (önkéntes oltásoknál 15 hó, kötelező oltásoknál 12 hó). Gyógyszertárból beszerezhető továbbá 23 szerocsoport elleni poliszacharid vakcina, amely 2 éves kortól adható.
Az invazív pneumococcus betegség megelőzésére szolgáló Prevenar 13 konjugált pneumococcus vakcinát az 5 éves kor alatti, kiemelten magas rizikójú betegeknek- a külön jogszabály alapján térítésmentes védőoltásra jogosultakat kivéve- a háziorvos, házi gyermekorvos és csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos írhatja fel 70%-os OEP támogatással. Az immunrendszer veleszületett, vagy szerzett zavarai közül az alábbiak esetén rendelhető 70 %-os támogatással az oltóanyag:
lépbetegségek,

  • immunhiányos állapotok,
  • visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság,
  • koraszülött csecsemő,
  • méhen belül kialakult légúti megbetegedések,
  • a szív veleszületett megbetegedései,
  • a tüdő hypo- és dysplasiaja,
  • a tüdő veleszületett rendellenességei,
  • a lép veleszületett rendellenességei.

Ki nem kaphat védőoltást?
Az oltóanyag nem alkalmazható a készítmény hatóanyagaival vagy bármely segédanyagával szembeni ismert túlérzékenység esetén. Az injekció beadását el kell halasztani akut, lázas betegség esetén, enyhe fertőzés azonban nem akadálya az immunizációnak. Az esetlegesen elmaradt oltásokat mielőbb pótolni szükséges!
Milyen oltási reakciók fordulhatnak elő?
Nagyon gyakori a láz, aluszékonyság és/vagy álmatlanság, étvágytalanság, ingerlékenység, illetve helyi reakció (bőrpír, duzzanat) megjelenése. Más, életkorhoz kötött kombinált védőoltással egy időben alkalmazva a lázas reakciók gyakoriságának emelkedését figyelték meg. Gyakori a kiütés. Nem gyakori a görcs (beleértve a lázgörcsöt is) előfordulása.
Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás
Mikor, milyen oltóanyagot használnak a betegség megelőzésére?
Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásként az újszülöttkori HBV-fertőzés megelőzésére a HBsAg-pozitív gravidák újszülöttjei súlytól és kortól függetlenül un.aktív-passzív immunizálásban részesítendők.Az oltások ideje: születéskor, vagy legkésőbb 12 órán belül Hepatitis B immunglobulin és Hepatitis B vakcina (0,5 ml) 1. részoltása, majd az 1. részoltást követő 1 hónap, illetve 6 hónap múlva a Hepaptitis B vakcina 2., illetve 3. részoltása (séma: 0.-1.-6. hó). Fenti alkalmazás esetén a védőoltásnak ellenjavallata nincs.
A hepatitis B vírus okozta megbetegedés kivédésére a vírus terjedési módját (vér, szövetnedvek, testváladékok) figyelembe véve, a szűréseken kívül az aktív szexuális élet kezdete előtt immunizálás célszerű. Ezért Magyarországon életkorhoz kötött kötelező védőoltásként iskolai kampányoltás keretében 1999-től oltanak hepatitis B ellen, 2002-től 2 oltásos sémával. Jelenleg a 12 éves korúak (általános iskola 7. évfolyamát végzők) a két oltásból (0.-6. hó) álló hepatitis B elleni oltásokat az iskolai tanév szeptemberében, illetve márciusában kapják meg. Az alkalmazott oltóanyag felnőtt kiszerelésével kétszer oltott, 11-15 éveseknél kialakított védettség egyenértékű az oltóanyag gyermek kiszerelésével 3 részoltással elért védettséggel. A korábban már hepatitis B ellen szabályosan oltott(pl. újszülöttkori oltások) gyermek serdülőkori oltása nem szükséges, amennyiben az oltásokat igazoló dokumentáció bemutatásra kerül.
Ki nem kaphat védőoltást?
Az oltóanyag nem alkalmazható a készítmény hatóanyagaival vagy bármely segédanyagával szembeni ismert túlérzékenység esetén. A jelenleg használt oltóanyag nem tartalmaz tiomerzált (szerves higanyvegyület)! Az injekció beadását el kell halasztani akut, lázas betegség esetén, enyhe fertőzés azonban nem akadálya az immunizációnak. Az esetlegesen elmaradt oltásokat mielőbb pótolni szükséges!
Milyen oltási reakciók fordulhatnak elő?
Gyakori a fájdalom, bőrpír, duzzanat az injekció beadásának helyén, fáradtság, láz (37,5 °C-nál magasabb), rossz közérzet (álmosság, fejfájás), étvágycsökkenés. Nem gyakran előfordul: influenzaszerű megbetegedés,szédülés, ingerlékenység, izomfájdalom, ritkán pedig viszketés, bőrkiütés, ízületi bántalom.
Influenza elleni védőoltások
Az influenza vírus járványosan terjed, súlyos megbetegedést okozhat. A vírus változékonysága miatt a fertőzés ellen szezonálisan szükséges védőoltással védekezni.  Az oltóanyagban lévő vírustörzs az egész világon minden oltóanyagban ugyanaz. A hazánkban hozzáférhető oltóanyagok élő kórokozót nem tartalmaznak, az oltott egyén oltástól nem betegedhet meg.  Az oltóanyag a teljes elölt vírus burkot (3 éves kortól alkalmazható), vagy a vírus burok alegységeit (immunológiailag aktív anyagait) tartalmazza (6 hónapos kor felett alkalmazhatók).
Az influenza megelőzése 6 hónapos kor felett ajánlott mindenkinek.  6 hónaposnál kisebb gyermek környezetét javasolt oltani. Első oltás alkalmával, 6 hónapos  és 9 éves kor között 2 adag oltásra van szükség, 4 hét különbséggel.  6 hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett betegek és környezetük ingyenes oltása szezonálisan meghatározott (idült keringési- és légzőszervi betegségben, anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben, haemoglobinopathiában szenvedő felnőttek, hosszantartó aszpirin-terápiában részesülők és a foglalkozásuknál fogva veszélyeztettek).
A várandósok és környezetük oltása kifejezetten javasolt, amennyiben a terhesség 2.-3. trimeszetere az influenza járvány időszakára esik!
Bárányhimlő elleni védőoltások
A bárányhimlőt a varicella zoster vírus okozza. A fertőzés cseppfertőzéssel terjed.Típusos gyermekkori fertőzés, mely igen gyakori, többségében enyhe lefolyású betegség. Évente körülbelül 50000 megbetegedés van hazánkban. A felnőttek többsége gyermekkorban átesett a fertőzésen, de a fogékonyságot érdemes tisztázni, ha valaki nem emlékszik betegségre. Az átvészelt betegség életre szóló védettséget alakít ki. Alapbetegségtől függetlenül számíthatunk valamilyen szövődményre, ezért minden korosztályban érdemes védőoltással megelőzni a súlyos fertőzést és nagy eséllyel elkerülni a megbetegedést. Magyarországon kétféle védőoltás van forgalomban. Az oltóanyag élő gyengített kórokozót tartalmaz. Egy éves kor felett ajánlott, 9 hónapos kor felett lehetséges alkalmazni. A teljes oltási sorozat két oltásból áll, amelyeket 1-3 hónap különbséggel kell beadni. Javasolt az MMR oltással egy időben kezdeni az oltási sort. Bárányhimlős beteggel történt érintkezés után 72 órán belül alkalmazva megakadályozható a fertőzés. A bárányhimlő elleni oltás felnőttkorban is alkalmazható. Immunológiai hiányállapot esetén oltási tanácsadó konzultációja szükséges.
Kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás) elleni védőoltások
Védőoltás:Hazánkban kétféle oltóanyag van forgalomban. Mindkettő elölt vírusokat tartalmaz. Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1 – 3 hónap időközzel, melyet 9 – 12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot ajánlott a hideg évszakban elkezdeni.Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a kullancs-szezon előtt, akkor gyorsított oltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától. Az oltás nem véd a kullancsok terjesztette más betegségek, például a Lyme-kór ellen! A kullancs által terjesztett betegség átvitele jelentősen csökkenthető, ha a kullancs csak rövid ideig van a bőrben (kullancs vizit kirándulások után!) Ellenjavallat: Egy évesnél fiatalabb kor. Kullancs csípést követően csak egy hónap múlva ajánlott elkezdeni az oltási sorozatot. Oltási reakció: Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás.
Hepatitis A (fertőző májgyulladás) elleni védőoltások
Védőoltás: A hepatitis A ellen többféle oltóanyag van forgalomban. Mindegyik elölt vírust tartalmaz és egy éves kortól alkalmazható. A védettség az oltást követő 10.-15. naptól alakul ki. Az első oltás után, oltóanyagtól függően, 6-60 hónap múlva esedékes az emlékeztető oltás, amely után a védettség legalább 15 évig tart. A hepatitis B vagy hepatitis C vírusa hordozók is oltandók hepatitis A ellen! Nem olthatóak: 1 évnél fiatalabb életkorúak. Oltási reakció: Az oltás helyén bőrpír, enyhe duzzanat, fájdalom jelentkezhet.
Frissítés dátuma: 2015. december 03.
www.oltasbiztonsag.hu/?Gyermekkori-v%E9d%F5olt%E1sok&pid=24