Mozgás

Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban
Király Tibor – Szakály Zsolt
Dialóg Campus Kiadó   Szerzői jog © 2011 Dialóg Campus Kiadó

Tartalom
Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban
1. Ajánló (Király T.)
2. Bevezetés (Szakály Zs.)
3. A mozgásrendszerek (Király T.)
A mozgásfejlődésben szerepet játszó mozgások megismerése
A mozgásfejlődés anyagának megismerése induktív úton
A mozgásfejlesztés anyagának deduktív megismerése
A mozgásrendszerek és a fejlesztés fő feladatai
4. A funkcionális mozgásformák
I. mozgásfejlődési szakasz születéstől 10 hetes korig
II. mozgásfejlődési szakasz 10 hetes kortól 30 hetes korig
III. mozgásfejlődési szakasz 30-tól 52 hetes korig
IV. mozgásfejlődési szakasz 52 hét-től 3 éves korig
V. mozgásfejlődési szakasz 3–5 éves korig
A funkcionális mozgásformák fejlődésének összegzése, kimeneti szintjei az iskolaérettség eléréséhez
VI. mozgásfejlődés 5–7 éves kor között
A mozgásfejlődés hiányosságainak lehetséges következményei
Vázlatos áttekintés a mozgásterápiákról
5. A sportági mozgásformák
A mozgásfejlesztés fokozatai
Mozgástanulási fokozatok
6. A motorikus képességek és a mozgásfejlesztés összefüggései (Szakály Zs.)
7. A személyiséget alkotó képességek rendszere
A motorikus képességek anatómiai és élettani alapjai
Az izomrendszer néhány jellemzője
A motorikus (fizikai) képességek fajtái, megjelenési formái
Kondicionális képességek
A koordinációs képességek
8. A mozgásfejlődés és fejlesztés kapcsolata a motorikus képességekkel
A motorikus fejlődést és fejlesztést befolyásoló tényezők
A képességek fejlesztéséhez, mozgósításához és alkalmazásához szükséges egyéb komponensek
A motorikus képességfejlesztés szempontjai
9. A mozgástanulás idegrendszeri alapjai
10. Mozgástanulás
Aktivitás és motiváció
Mozgásminták
A mozgástanulás folyamata
11. A terhelés alapkérdései
A terhelés
A terhelés összetevői
Belső terhelés
Elfáradási sajátosságok
Regeneráció
Túlkompenzálás
Alkalmazkodás, alkalmazkodási sajátosságok
Edzettség
12. A mozgásfejlesztés (a testnevelési óra) terhelésének módszertana

Az ábrák listája
2.1. A személyiség fejlődését meghatározó tényezők rendszere
3.1. A horizontális és vertikális viszonyrendszer elemei
3.2. A mozgásfejlesztés rendszerszintjei
5.1. Az óvoda és iskola közötti átmenet mozgásanyagának összefüggései
7.1. A személyiséget alkotó alapképességek rendszere
7.2. A harántcsíkolt izomzat mechanikai és energetikai jellemzői
7.3. Az erőkifejtési módok rendszere
7.4. Energiaszolgáltató folyamatok az izomban
7.5. A kondicionális képességek komplexitása
7.6. Az ízületi mozgékonyság megjelenési formái
11.1. A terhelés és a pihenés folyamatának fázisai
11.2. A terhelés összetevői
11.3. A különböző intenzitású ingerek hatásának a jellege
11.4. Az elfáradás szakaszai és folyamata
11.5. A terheléshez történő alkalmazkodás sémája
12.1. A foglalkozás terhelési térképének tervezését befolyásoló tényezők
A táblázatok listája
7.1. Az energiaszolgáltató folyamatok hatékonysága
11.1. Elfáradási tünetek különböző erősségű terheléseknél
11.2. Regeneráció mértéke és időtartamai

pdf letöltése: pdf Forrás: http://tamop412a.ttk.pte.hu
Miért sportoljanak a gyerekek?

 

A gyermekek töretlen testi-lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás, sportolás. Előnyei nem csupán a fiatal szervezet egészséges fejlődésének biztosításában, valamennyi szerv és szervrendszer – légzés, vérkeringés, anyagcsere, mozgatórendszer – optimális működésében, de a környezeti, vagy egyéb okok miatt létrejövő stresszek könnyebb elviselésében, kedvezőbb szociális beilleszkedésben és egy egészséges önbizalom kialakulásában is megmutatkoznak.
Napjaink betegségi statisztikái, a halálozási adatok arra utalnak, hogy már nem a fertőző, hanem a krónikus betegségek vették át a vezető szerepet, ugyanakkor számos adat meggyőzően bizonyítja, hogy ezen betegségek megelőzésében a fizikailag aktív életmódnak igen nagy szerepe van. Tudjuk azt is, hogy rendszeres testmozgást végző gyermekek és serdülők között egyértelműen kevesebb anyagcsere betegség – elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavar – fordul elő, valamint azt is, hogy aktív gyermekekből sokkal inkább válik aktív felnőtt, mint fordítva, vagyis ezek a rendszeres testedzést végző, sportoló gyermekekből, serdülőkből kevésbé lesz mozgásszegény életmódot folytató felnőtt. A gyermekek és serdülők körében biztosított és serkentett testedzés, sportolás jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt, de akár időskorban is. Sajnálatos tény ezzel szemben, hogy különböző felmérések némileg eltérő adatai szerint is világjelenségnek tekinthető, hogy mindkét nemben és minden életkorban csak a népesség 20-30 %-a végez megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgást. Mi okozhatja a 6 – 18 éves korosztályban is tapasztalható mozgásszegénységet?
Miért nem sportolnak a fiatalok?
Az életkor előrehaladtával egyre inkább mozgásszegénnyé váló életmód hátterében gyermekkorban és serdülőkorban több okot is feltételezhetünk: az iskolai követelmények növekedése a tanulásra szánt idő növekedésével jár, ez pedig annak a szabadidőnek a rovására megy, amelyben játszani, sportolni kellene, a „grundok”, vagy egyéb játék lehetőséget biztosító szabad területek fokozatos megszűnése, a különböző elektronikus játékok, számítógépek, videók olcsóbbá válása, a testnevelési órák változó színvonala, ami nem mindig segíti elő a mozgás, sportolás megkedvelését, a sportklubok, szakosztályok eredménykényszere, ami nem teszi lehetővé csak az igazán tehetséges, sokat ígérő gyermekekkel való foglalkozást, illetve a kevésbé tehetségesek esetében szülőkre komoly anyagi terheket ró. Mindezek eredményeként napjainkban a fiatalok szívesebben töltik idejüket TV nézéssel, videojátékokkal, vagy a komputer előtt ülve semmint sporttal, testmozgással. A mozgásszegény életmód társulva a helytelen – magas kalória, zsír és cukor tartalmú – étrenddel biztosan vezet a már korai gyermekkorban kialakuló elhízáshoz, cukorbetegséghez, zsíranyagcsere zavarokhoz, esetleg magasvérnyomás betegséghez. Meggyőző adatok bizonyítják, hogy ez a korai rokkantsághoz, vagy akár halálozás- hoz is vezető kórkép megelőzhető lenne, illetve kialakulása esetén kezelhető a meg- felelően adagolt testmozgással és az egészséges étrenddel.
Rendszeres testmozgás, sportolás hatása a gyermekkorban
Általánosságban leszögezhető, hogy a rendszeres testmozgásnak, fizikai aktivitásnak a gyermek- és serdülőkorban hasonlóan kedvező élettani hatásai vannak, mint felnőttek esetében. Mindazonáltal kétségtelen hogy a gyermekkori fejlődés, testtömeg növekedése és az érési folyamatok következményeként a gyermekkor és a serdülés mégis bizonyos sajátosságot jelentenek a fizikai aktivitás és a szervezet vonatkozásában. A maximális oxigén felvétel az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik, fiúknál gyorsabban, mint lányok esetében, ennek következtében nő az aerob állóképesség is. Az anaerob állóképesség – vagyis amikor a fizikai aktivitást, mozgást biztosító energiaszolgáltató folyamatok oxigén felhasználása nélkül történnek – szintén növekszik, sőt a gyermekek szervezete jobban elviseli a nagy intenzitású, igen rövid ideig történő terhelés hatására fellépő tejsav felszaporodást, mint a felnőtteké. Figyelembe kell venni viszont, hogy a gyermekek hőszabályozása más, mint a felnőtteké. A testtömeghez képest viszonylagosan nagyobb testfelületük miatt a környezet felé könnyebben adnak le, illetve a környezetből vesznek fel hőt, mint a felnőttek. Ezért magasabb hőmérsékleten történő sportolás, edzés közben testhőmérsékletük jelentősen megemelkedhet, illetve hideg környezetben hamarabb hűlhetnek ki. Gyermekeknél a szomjúság érzete is kevésbe jelentkezik, ezért a testmozgás közben fellépő verejtékezés következményeként történő folyadék vesztés a szervezet, illetve egyes szervek működését károsan befolyásolja, de a testhőmérséklet emelkedéséve együtt akár egészséget veszélyeztető állapot alakulhat ki. A gyermekek fejlődése igen különböző lehet, ezért csak általánosságban mondható, hogy korai gyermekkorban, óvodában a gyermekek a gyors növekedés szakában vannak, ilyen- kor alapmozgásokat sajátítanak el, mint például futás, ugrás, rúgás, dobás. A 6-12 éves korig tartó szakaszban a finomabb mozgás koordináció alakul ki, ebben a korban javasolni lehet minél többféle sporttevékenység kipróbálását, s ezt követően 12 éves kor fölött ajánlható egy adott sportágra való specializáció a gyermek tehetségétől és kedvétől függően. Mikor ajánlatos, illetve mikor szükséges sportorvosi vizsgálat gyermekek esetében?
www.sportorvos.hu/aktiv_gyerekek/20140130/miert_sportoljanak_a_gyerekek/

Pedagógiai segédletek
A játék fejlesztő hatásai

Sajnos manapság kevesebbet játszanak a gyerekek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Pedig a társas-, szerep-, és kártyajátékok – amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek – a szociális készségeket, a logikát is fejlesztik, javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását.

A gyermek fejlődése

A csecsemő mozgásával veszi birtokába a világot, a megismerő tudást. A legmagasabb intellektuális tudás alapja is a mozgás, a játék. A csecsemőnek fognia, tapintania, szájba vennie kell, megnyalni, megharapni, megízlelni, megtapasztalnia kell a tárgyakat ahhoz, hogy minden tulajdonságukat ismerje. Be kell csúsznia, kúsznia, másznia a teret, hogy megtanulja felmérni a távolságokat. Fel kell másznia a székre, fára, mászókára, le kell ugrania ahhoz, hogy a mélység és a magasság fogalmát megértse. Mindezt a világ legtermészetesebb módján, játék közben teszi, amely számára alapvető tevékenységforma. Játék közben ismeretet szerez, tanul, fejlődik intellektusa.

A játék fontossága

A játék a testi és lelki fejlődésre egyaránt hatással van, a különböző mozgásos gyakorlatok már újszülött kortól előkészítik a gyerek izomzatát és idegrendszerét a komolyabb testi próbákra. A játék fejlesztő hatása az egész gyermekkoron végigível. Nagyon fontos tehát, hogy engedjük játszani a gyerekeket, sőt ösztönözzük őket a valódi, élményszerű játékra!

A gyermek személyiségének alapvonásai is a játékban alakulnak ki, örömet szerez számára, szórakoztatja, kitölti szabadidejét, kielégíti mozgásvágyát. Megjelenik benne a szabadság, a kötetlenség, az öröm, az élmény, a vidámság, a verseny.

A gyermek teljes elmélyültséggel és a legnagyobb komolysággal éli bele magát a legkülönbözőbb szerepekbe, szituációkba.

A játék fejlődésének folyamatában alakultak ki azok a sajátos játékformák, amelyek a gyermek megfelelő szellemi és fizikai fejlettségi szintjét biztosítják.

A szabályjátékok hatásai

Szabályjátékok a különféle társasjátékok, népi játékok, mozgásos-, testnevelési játékok (fogó- és futójátékok, sor- és váltóversenyek, versengések, küzdőjátékok, labdajátékok, sportjátékok).

E játék egyik legfontosabb sajátossága, hogy a tevékenység minden résztvevő számára pontosan meghatározott, egyformán kötelező szabályok szerint folyik. A szabályok a játék belső rendjét biztosítják, szabályok nélkül a játék értelmetlenné, érdektelenné válik. A versenyjátékokban a szabályoknak fontos etikai jelentősége van, pedagógiai szempontból a szabályok alkalmazása segíti a gyermek tudatos fegyelmezettségének kialakítását és fejlődését.

A szerepjátékok jótékony lelki hatásai

A szerepjátékok során a gyermek egy általa kitalált történettel, valamelyik figurával azonosulva “kijátssza” magából azt a problémát, amelyet másképpen önmaga számára sem képes szavakba önteni. Ez a játékforma felszínre hozza, ismertté teszi a problémát, és komolyan hozzájárul annak kezeléséhez, a gyógyuláshoz is. A szerepjátékok esetében figyelembe kell venni egy fontos tényt: a gyermek kettős tudattal játszik, vagyis tudja, hogy a játék csodavilága nem valódi, mégis beleéli magát. A játék nem ígér “varázslatot”, nem ígéri, hogy a gond egy csapásra megszűnik, hanem segít azt megérteni, feldolgozni.

A beszédkészség fejlődésében, a társas kapcsolatok pozitív alakulásában is igen nagy jelentőségű.

Sajnos az igazi játékok helyett sok gyermek ül a televízió és a videojátékok előtt. A televízió és más virtuális csodavilágok csábítása erős, mert anélkül repítik el a valóságból az embert, hogy annak ezért erőfeszítést kellene tennie. Ezért aztán nem segít megoldani a problémákat, sőt megérteni sem, csupán elfeledni, szőnyeg alá söpörni azokat. A virtualitás olcsó pótszer a frusztrációktól való igazi szabadulás helyett.

A játéktevékenység fejlesztő hatásai

A játék során fejlődik a figyelemkoncentráció, a helyzetfelismerési- , és döntési képesség, a gyors gondolkodás, a kezdeményező- és szervezőkészség, a találékonyság, a kreatív, problémamegoldó gondolkodás.

Nevelőértéke az erkölcsi nevelés terén is megmutatkozik. A játék az érzelmi hatások következtében különféle erkölcsi tulajdonságok, jellemvonások kialakulását segíti, ezek a közösségi érzés, a kötelességtudat és felelősségérzet (humanizmus), a fegyelem, az önuralom, az akarat.

A játékban a gyerekek olyan akarati tulajdonságai is fejlődnek, amelyek a munkára nevelés feladataihoz kapcsolódnak: kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, kitartás, megbízhatóság, önuralom, kezdeményezőkészség, fegyelmezettség, kollektív érzés, becsületesség.

A Varázsbetű a játékos tanulás eszköze

Természetesen a legnagyobb öröm, ha a szülő és gyermeke együtt tud játszani, de sajnos ez nem mindig valósulhat meg. Törekedjenek arra, hogy minél többet játsszanak együtt gyermekeikkel a szabadidejükben!

Amikor elfoglaltak, a Varázsbetű programcsalád kellemes időtöltést jelenthet gyermekük számára. Az értelmes, hasznos játéktevékenység által fejlődnek képességeik. A gyerekek számára a számítógépes játék a Varázsbetűvel vonzó, látványos, motiváló. Használata során javul a gyerekek olvasási, számolási képessége. Segítséget nyújt a szavak betűkből való felépítésében, az elválasztásnál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend felcserélések javításában. Hatalmas szókészlettel, szómagyarázattal, gyűjtőnevek alá rendelésekkel gyarapítja szókincsüket, javítja a helyesírást. Fejlődnek általa a részképességek, a figyelem, koncentráció, a gondolkodási funkciók, a memória.

A programcsalád legfiatalabb tagja, a Bábel a fogalmi gondolkodás fejlesztésének nagyszerű eszköze. Szókincsbővítésre, figyelem-, memóriafejlesztésre, helyesírás gyakorlásra egyaránt használható játékos gyakorlatokat tartalmaz.

A Varázsbetű programcsalád a játékosság eszközével tanítja az ismereteket a diszlexiás panaszokkal küzdő gyermekek számára éppúgy, mint az olvasás készségszintű elsajátítását célul tűző kisiskolásoknak. A programot használó gyermekek játékosan, görcsöktől mentesen tanulhatnak meg olvasni, számolni.

Játékötlet

Kő, papír, olló (páros játék)

A hosszú, unalmas utazások idejének kitöltésére is alkalmas, testvérek játéka lehet az autóban a hátsó ülésen.

A két játékos célja egymás legyőzése. Egy adott jelre mindketten mutatják kezükkel a kő (ökölbe szorított kéz), a papír (nyitott tenyér) vagy az olló (mutató és középső ujj széttárva) jelét.

Erősorrend: A kő erősebb az ollónál, mert kicsorbítja. Az olló erősebb a papírnál, mert elvágja. A papír erősebb a kőnél, mert eltakarja.

Egy-egy felmutatás után a győztes egy pontot kap. Az győz, aki 10-20 forduló után több pontot gyűjtött.

Jó együttjátszást kívánok!

Üdvözlettel:

Bartók Erika
http://fejlesztok.hu/segedletek/pedagogiai-segedletek/134-a-jatek-fejleszto-hatasai.html